Letarolta a kínai méz az EU-t: durva, mennyi áramlik be belőle

Letarolta a kínai méz az EU-t: durva, mennyi áramlik be belőle

agrarszektor.hu
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elkészítette a FAO által közzétett, a „Méz” című infografika magyar nyelvű fordítását, mely informatív és szemléletes anyag ismerteti a méz tápanyagtartalmára vonatkozó adatokat, bemutatja a legjelentősebb méztermelő régiókat, valamint a legnagyobb mézfogyasztó országokat. Kína több, mint 500 ezer tonna mézet „termel” a FAO által közzétett 2021 évre vonatkozó statisztika adatok szerint. Többet, mint amennyit az Európai Unió, Argentína (Dél-Amerika legnagyobb méztermelője) és Észak-Amerika (Mexikó, USA, Kanada) összesen

HOLNAP JÖN AZ AGROFUTURE 2024 KONFERENCIA 

Fenntarthatóság és innováció az agráriumban

Az AgroFuture 2024 konferencián előad Feldman Zsolt, Hadászi László, Nemes Imre, Petri Bernadett és Vajda Péter is! Még nem késő regisztrálni!

A FAO-s infografikákat bemutató cikksorozat tizenkettedik részében a „Honey”, azaz a „Méz” című, az ENSz Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezete, a FAO által megjelentetett infografika magyar nyelvű fordítását teszik közzé, mely itt érhető el. Az infografikából többek között az alábbi kérdésekre kaphatunk válasz:

  • Világszerte hány féle monoflorális méztípus van?
  • Milyen vitaminokat és ásványi anyagokat tartalmaz a méz és mekkora az energiatartalma?
  • Melyek a legjelentősebb méztermelő régiók és a legnagyobb mézfogyasztók országok?
  • Mi szükséges 1 kg méz előállításához?
  • Megközelítőleg mennyi mézet tud évente egy méhkaptár előállítani?

A FAO infografika a legjelentősebb méztermelő régiók között első helyen tünteti fel Ázsiát. Ázsia méztermelésével és a termelés növekedésével kapcsolatosan szükséges azonban megjegyezni, hogy vélelmezhető, hogy a térségben előállított méz jelentős része sajnos nem eredeti méz - írja a NAK.

EZ IS ÉRDEKELHET

Kína több, mint 500 ezer tonna mézet „termel” a FAO által közzétett 2021 évre vonatkozó statisztika adatok szerint. Többet, mint amennyit az Európai Unió, Argentína (Dél-Amerika legnagyobb méztermelője) és Észak-Amerika (Mexikó, USA, Kanada) összesen. Kérdéseket vet fel, hogy a háromszor nagyobb területen élő 25 millió méhcsalád kevesebb mézet termel, mint harmadakkora területen élő, ismeretlen számú méhcsalád!? Az elmúlt 20-25 évben a világ nagy méztermelő térségeiben a méhek rossz egészségügyi helyzete miatt stagnál (pl. EU, Argentína, Kanada) vagy csökken (pl. USA, Mexikó, Ausztrália) a megtermelt méz mennyisége. Ezzel szemben egyedül Kínában nőtt érthetetlen mértékben (kb. 10 év alatt kb. 100%-al) a méztermelés, ami 250 ezer tonnás mennyiséget jelent! Abban a térségben, amely a környezetterhelés szempontjából a világ egyik legkiemeltebb helye, ahol a „More than honey” című film szerint a méhek hiánya miatt kézzel porozzák be a gyümölcsfákat.

EZ IS ÉRDEKELHET

Ebből 150 ezer tonnás termelésnövekedést olyan időszakban tudott elérni, amikor a világon mindenhol máshol csökkent a méhcsaládok száma! Bő 10 év alatt biológiailag lehetetlen bármely térségnek, különösen, ha az oly nagy, mint Kína, megkétszerezni a méztermelést. Emellett Kína sem kerülheti el a világ minden részét sújtó negatív hatásokat, mint például a klímaváltozás, az intenzív mezőgazdasági termelés beporzókra gyakorolt negatív hatásai, a globálisan elterjedt méhparaziták méhegészségügyre gyakorolt negatív hatásai vagy a méhlegelők kedvezőtlen változásai. Ráadásul Kína legnagyobb része (kb. háromnegyede) magashegység, ahol nem a legkedvezőbbek a körülmények a méztermeléshez.

A kínai mézet 2002-ben a szermaradvány (klóramfenikol) botrány után kitiltották az unióból, nem lehetett importálni. 2004-ben került az vissza a piacra. Azóta 100-150 ezer tonna közötti mennyiség kerül be az unióba, amely mennyiséget nem a meglévő termelési kapacitásból fedezte, hanem rejtélyes módon növelte azt. A szakma úgy tartja, hogy a szermaradvány problémát Kína nem a jó gyakorlatok alkalmazásával, hanem a méz kezelésével, szűrésével, gyártásával oldotta meg. A gyanta-szűrés bevezetése óta nem mutathatóak ki egyáltalán az említett térség „mézeiből” szermaradványok, igaz virágpor se. Az is az említett feltételezést erősíti meg, hogy a kínai „méz” ára közel sem nőtt annyival, mint a méz előállítási költsége bárhol máshol a világon.

Címlapkép forrása: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
FIZETETT TARTALOM
KONFERENCIA
AgroFuture 2024
Fenntarthatóság és innováció az agráriumban - AGROBÉRLETTEL 50% kedvezménnyel!
AgroFood 2024
Élelmiszeripari körkép - AGROBÉRLETTEL 50% kedvezménnyel!
EZT OLVASTAD MÁR?