Boros Ferenc, az Országos Magyar Vadászkamara Békés Vármegyei Területi Szervezetének titkára elmondta, hogy az idei szaporulat egyelőre sem az őzeknél, sem a mezei nyulaknál, sem pedig a fácánoknál nem mutatkozik biztatónak. A szakember a korábbi években tapasztalt őzelhullásokat a krónikus vízhiánnyal és a klímaváltozással hozta összefüggésbe, de hozzátette, hogy a közelmúltban indított kezdeményezések, mint például a Vizet a tájba program, már éreztetik a pozitív hatásukat. Egyre több vadász számol be arról, hogy olyan csatornákban is újra megjelent a víz, amelyek évek óta teljesen szárazak voltak.
Az enyhe telek és a korai felmelegedés miatt lerövidül a trófeaépítés időszaka, ami az agancssúlyok csökkenéséhez vezet. Bár a vármegyében idén már több mint 1500 trófeát bíráltak el, 150 CIC-pont feletti bak még nem került a bírálók elé. Újabb nehézséget jelent, hogy a korábban július végére és augusztus elejére datálható üzekedési időszak jelentősen elnyúlt, tavaly például már június közepén megkezdődött. Emiatt a gidák születési ideje és kora rendkívül eltérő, ami megnehezíti az őzgidamentést, hiszen a mezőgazdasági termelőktől nem várható el, hogy ilyen hosszú ideig szüneteltessék a kaszálást. Idén ugyanakkor az alacsonyabb növényzet miatt a gazdák eleve később kezdik a vágást, ez pedig növeli az őzgidák és a fácáncsibék túlélési esélyeit.
A mezei nyulakat tizedelő mikszomatózis kapcsán Boros Ferenc kifejtette, hogy az állomány szerencsére nem pusztult ki teljesen, a járványos elhullás helyi gócokban, szigetszerűen jelentkezett. A vírus az őszi időszakban ugyan fellángolt, de a téli lehűlés megfékezte a terjedését. A Soproni Egyetemmel együttműködésben, az országban egyedüli megyei vadászati szervezetként vesznek részt egy kutatási programban, amelyhez vérmintákat gyűjtenek a terepen. A titkár abban bízik, hogy a nyúlállományban idővel kialakul a természetes ellenálló képesség. Emellett a vadkárok megelőzésében a kilövés helyett egyre inkább a vadriasztó szerek és a villanypásztorok alkalmazására törekednek.
Fontos előrelépés, hogy idén első alkalommal a vármegyei szervezetek maguk alakíthatták ki a helyi igényekre szabott vadgazdálkodási pályázati rendszert. A mintegy 29 millió forintos, 80 százalékos támogatási intenzitású keretösszegből két fő irányt jelöltek meg, így elsősorban a vízhiány enyhítését és az itatóberendezések telepítését, másodsorban pedig a hivatásos vadászok munkáját segítő eszközök beszerzését támogatják. A térségben működő 84 jogosult vadásztársaságból 66 nyújtott be pályázatot, és közülük 61 kapott támogatást. A beszerzések túlnyomó része a vízhiány kezelését szolgálja, így napelemes szivattyúk, itatóvályúk és hordós vaditatók mellett távcsöveket, valamint állományfelmérő vadkamerákat is vásárolhattak a vadásztársaságok.
