Óriási károkat okozhat ez az állat a magyaroknak: sürgősen megoldás kell ellene

Óriási károkat okozhat ez az állat a magyaroknak: sürgősen megoldás kell ellene

agrarszektor.hu
Az Országos Vadgazdálkodási Alap 2023-as pályázati felhívása volt a központi téma az Országos Magyar Vadászkamara (OMVK) Vadvédelmi és Vadgazdálkodási Bizottságának tisztújítás utáni első ülésén. A tervezett pontosításokon túl kiemelten foglalkozott a testület a vadászterületek vízellátásának javítását szolgáló célterület újabb, lehetséges irányainak meghatározásával.

A márciusi tisztújító küldöttközgyűlés után a Bizottság alakuló ülést tartott, ezzel együtt megkezdte munkáját is. Miután a korábbi személyi összetétel változott, Kasuba András, a testület új elnöke - valamint a kamara Jász-Nagykun-Szolnok megyei Területi Szervezetének titkára - bemutatta a két új tagot: Nagypál Zoltánt, aki a Komárom-Esztergom megyei Területi Szervezet titkára, korábban is viselt vadászkamarai szakbizottsági tisztségeket, valamint Dr. Molnár Lajos járási főállatorvost, aki több mint 20 éve vadászik, vadgazda mérnöki végzettséggel is rendelkezik, és a vadegészségügyi szakterületet hivatott erősíteni a grémiumban - derült ki az OMVK közleményéből.

Bajdik Péter főtitkár köszöntőjében hangsúlyozta: az ágazat előtt rendkívül összetett feladatok állnak, és ezek megoldásában hangsúlyosnak kell lennie jelen testület szerepének. Egyebek mellett kiemelte: az újonnan kialakult, nehéz gazdasági helyzetben a vadgazdálkodóknak a korábbinál nagyobb problémákat jelent majd a vadkár, miután - a vaddisznóállomány afrikai sertéspestis (ASP) miatt megcsappanása után - a szarvas által okozott károk kerülnek előtérbe. Ezeket súlyosbítja a mezőzgazdasági termelés költségeinek emelkedése. A szarvas mellett újabban egyre több vadgazdálkodó számára a mezei nyúl okozta károk is fejtörést okoznak, amely faj ugyanakkor, mint utolsó őshonos vadászható apróvadfajunk, kiemelt figyelmet kell hogy élvezzen.

A főtitkár emlékeztetett: az érdekképviselet ezen bizottságának feladata egyebek mellett az Alap pályázati felhívásának évenkénti aktualizálása. Ebben az évben a Vadászkamara ismét 500 millió forintot különít el a vadászatra jogosultak gazdálkodásának támogatására. Ezt a forrást mindenképp fenn kívánja tartani a szervezet a vadgazdálkodás körülményeinek fejlesztésére anélkül, hogy az elaprózódna. Emellett az elmúlt évek óvatos gazdálkodása miatt képződött többletforrás felhasználására új, szintén a vadgazdálkodókat támogató kezdeményezés is megvalósul idén: a Hivatásos Vadász Eszközbeszerzési Program. Ennek révén mintegy 350 millió forintot fordít a Vadászkamara arra, hogy a vadásztársasági vadőrök korszerű felszerelésekhez jussanak.

Az ülés első napirendi pontjaként Máté András természetvédelmi biológus, meghívott szakértő tartotta meg előadását, amelyben az Alap vadászterületek vízellátásának javítását szolgáló célterületét véleményezte, rámutatva új, finanszírozható lehetőségekre. A szakember, akinek agrárszaktanácsadó cége is van, és ügyfelei 15 ezer hektárnyi területen gazdálkodnak, az OMVK 2022. márciusi, a vizes élőhelyekről, az azokhoz kapcsolódó lehetőségekről és kötelességekről szóló konferenciának is előadója volt. Máté András meglátása szerint az egyik fő kérdés: miként tudnak a vadászatra jogosultak megállapodni a vízüggyel oly módon, hogy a pályázat keretében vízmegőrző műtárgyakat lehessen telepíteni, elsősorban mesterséges vízfolyásokon? Olyan berendezésekről lehet szó, amelyek bukógátként működhetnek, így az év egy szakaszában - amikor van vízmozgás - a víz ne álljon meg, ne pangjon. Ilyen megoldás szóba jöhet szántóföldi környezetben lévő csatornáknál is, a növénytermesztés veszélyeztetése nélkül. A gyepterületen futó csatornáknál pedig kifejezetten segíthetik a mezőgazdaságot az ilyen műtárgyak, miután hozzájárulnak a talajvízszint emelkedéséhez.

Máté András szerint az országban számos vízügyi szakértő dolgozik, akik bevonhatók lehetnek a munkába. Ők végezhetnék el a szükséges méréseket a vadgazdálkodó felkérésére, miután az jelzi, hol szeretne vizet megőrizni. Természetesen egyetértés kell a földtulajdonosokkal, földhasználókkal is, szükséges lesz hozzájárulásokra, és ha mindez szintén rendelkezésre áll, meg lehet keresni az illetékes vízügyi igazgatóságot, és megállapodást kötni velük. Mindezeket követően a kivitelezés költsége néhány tízezer forint, a földmozgatás még egyszer ilyen nagyságrendű tétel.

Az elhangzottak tükrében a Bizottság tervezi beépíteni a fent ismertetett lehetőséget az Országos Vadgazdálkodási Alap 2023. évi felhívásába, amelyet augusztusban véglegesíthet a testület, majd az Elnökség. A felhívás így - miként az elmúlt években is - augusztus végén jelenhet meg a Vadászkamara honlapján. A végleges verzióban várhatóan - egyéb pontosítások mellett - az elmúlt évek tapasztalatai alapján több célterületnél emelkedhetnek a támogatási összegek. Az ülésen a Bizottság elfogadta 2022. évi munka- és költségtervét is, valamint egyeztetett az idei Országos Vadásznaphoz kapcsolódó szakmai konferenciáról. A vadásznapra a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Tiszadobon, augusztus 27-én, szombaton kerül sor, a konferenciát hagyományosan egy nappal korábban, augusztus 26-én rendezik meg. A tervezett témák: a megyei vadgazdálkodás bemutatása; az ASP tapasztalatai az elmúlt évekből; az ólomsörét használatára vonatkozó korlátozások; a vadkárhelyzet; a hivatásos vadászokat érintő vadászkamarai intézkedések, projektek; vízgazdálkodási kérdések a vadászterületen.

(A cikkben szereplő képek forrása: Országos Magyar Vadászkamara (OMVK))

NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
FIZETETT TARTALOM
KONFERENCIA
Agrárszektor Konferencia 2024
Decemberben ismét jön az egyik legnagyobb és legmeghatározóbb agrárszakmai esemény!
Sustainable World 2024
Egy konferencia a jövő vállalatainak
Fókuszban a KKV versenyképesség - Herceghalom
Ingyenes KKV rendezvény Herceghalmon
EZT OLVASTAD MÁR?