A rendelettervezet egyik legfontosabb újítása, hogy egyértelművé teszi azt, hogy egy vadászterületre kizárólag egyetlen vadászatra jogosult jegyezhető be. Eddig a jogszabály nem fogalmazott ennyire egyértelműen, a módosítás azonban kimondja, hogy amennyiben egy vadászterületre már nyilvántartásba vettek egy vadászatra jogosultat, ugyanarra a területre újabb jogosult már nem jegyezhető be. A cél a jogbiztonság növelése és a kettős jogosultságokból eredő jogviták megelőzése.
Jelentős változás érinti a hivatásos vadászok lődíját is. A jelenlegi gyakorlatban előfordult, hogy a munkáltató több év elteltével vagy egyáltalán nem fizette ki a lődíjat. A tervezet szerint a jövőben a vadászatra jogosult köteles azt legalább évente egyszer, az előző kifizetéstől számított teljes időszakra egy összegben rendezni. Ez kiszámíthatóbb jövedelmet biztosíthat a hivatásos vadászok számára.
Érdemi módosítás történik a szelektív vadbefogó háló alkalmazásában is. A jelenleg hatályos rendelet szerint ilyen hálóval mezei nyúl, üregi nyúl, róka, kibocsátott fácán, gímszarvas, dámszarvas, muflon és őz fogható be. A módosítás ezzel szemben már nem sorolja fel külön a nagyvadfajokat, hanem általánosan kimondja, hogy valamennyi nagyvadfaj befogható szelektív hálóval. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a korábban nem szereplő vaddisznó és szikaszarvas is bekerül a körbe. A változás hátterében elsősorban az afrikai sertéspestis elleni védekezés, valamint a nem őshonos szikaszarvas-állomány kezelése áll.
Az éjszakai vadászat szabályai szintén pontosodnak. Jelenleg éjszaka vaddisznó, róka, aranysakál, borz, nyestkutya és mosómedve vadászható. A módosítás ezt a felsorolást a pézsmapocokkal egészíti ki, amely inváziós fajként jelentős természetvédelmi problémát okozhat. A tervezet egyértelműen meghatározza azt is, hogy az éjszakai vadászat során keresőtávcső, céltávcső és lámpa használata kötelező, míg célzást segítő mesterséges fényforrás a jogszabályban meghatározott fajok esetében alkalmazható.
Bővül az elektronikus akusztikai eszközök használatának lehetősége is. Ezek az eszközök elsősorban a ragadozók és egyéb apróvadfajok hatékonyabb, szelektív gyérítését segítik. Ugyanakkor a borz, az aranysakál, a dolmányos varjú, a szarka és a szajkó esetében továbbra is kizárólag a vadászati hatóság külön engedélyével alkalmazhatók, összhangban az európai természetvédelmi előírásokkal.
A társas nagyvadvadászatok lebonyolításában is változás várható. A jelenlegi szabályozás szerint egy társas vadászaton legfeljebb 25 vadász vehet részt (a hivatásos vadászok nélkül). A tervezet ezt nem szünteti meg, hanem meghatározott feltételek teljesülése esetén lehetővé teszi, hogy akár 40 vadász is részt vegyen a vadászaton. Ehhez azonban legalább 10 000 hektáros, minimum 50%-ban erdősült vadászterület, megfelelő számú hivatásos vadász jelenléte, jól elkülönített lőállások, feltűnő ruházat viselése, valamint a vadászati hatóság előzetes értesítése szükséges. A módosítás célja elsősorban az örökerdő-gazdálkodással érintett nagy erdőtömbök hatékony állományszabályozása.
Kevésbé látványos, ugyanakkor szakmailag fontos változás érinti a trófeabírálatot. A jövőben nem állítható ki oklevél, ha az elejtést a vadászati hatóság szakszerűtlennek minősíti, illetve akkor sem, ha az elejtett nagyvad a vadgazdálkodási üzemterv szerint nemkívánatos fajnak minősül. A rendelet számos jogtechnikai pontosítást is tartalmaz. Egységesíti többek között a fajmegnevezéseket és a jogszabályi terminológiát: a jövőben a „vadkan” helyett „vaddisznó”, az „őzbak” helyett „őz”, a „muflonkos” helyett „muflon” szerepel majd a rendeletben. Emellett pontosodik több vadászati eszköz használatának szabályozása, valamint a tiltott vadászati eszközökre vonatkozó rendelkezések is.
A módosítás nemcsak a végrehajtási rendeletet érinti, hanem az ország öt vadgazdálkodási tájának vadgazdálkodási terveit is. A Dél-dunántúli, a Duna–Tisza közi, az Észak-dunántúli, a Tiszántúli, valamint az Északi hegy- és dombvidéki vadgazdálkodási tájak egyes előírásai is módosulnak. A tervezet módosítaná az idős dámbikák vadászhatóságának feltételeit. A jövőben a legalább 10 éves, szabályos agancsot viselő, de 3,5 kilogrammnál kisebb agancstömegű dámbikák február végéig terítékre hozhatóak lennének, vagyis nem részesülnének az érett korosztályra vonatkozó kíméleti időben. Ezzel szemben december 1-jétől kizárólag azok a legalább 10 éves, szabályos agancsot viselő dámbikák élveznének kíméletet, amelyek agancstömege eléri vagy meghaladja a 3,5 kilogrammot. A rendelettervezet ennek megfelelően több vadgazdálkodási tájegységben is 3 kilogrammról 3,5 kilogrammra emelné azt az agancstömeg-határt, amely meghatározza, hogy az idős dámbikák mely egyedei tartoznak a még kímélendő, kiemelt trófeaértéket képviselő kategóriába.
A tervezet 2026. július 8-ig áll társadalmi egyeztetés alatt. A minisztérium várja a vadászatra jogosultak, vadászati szervezetek, föld- és erdőtulajdonosok, valamint valamennyi érintett szakmai észrevételét. A most közzétett javaslat alapvetően nem írja át a hazai vadgazdálkodás rendszerét, ugyanakkor számos olyan gyakorlati kérdést rendez, amelyek a mindennapi vadgazdálkodási tevékenységet közvetlenül érintik. Éppen ezért célszerű, hogy a szakma képviselői éljenek a társadalmi egyeztetés lehetőségével, hiszen a végleges szabályozás kialakításában ezek a vélemények is szerepet játszhatnak.
