Az Arachne az Európai Bizottság olyan informatikai adatbázisa, amely az uniós támogatások felhasználása során felmerülő csalási, korrupciós és összeférhetetlenségi kockázatokat hivatott kiszűrni. Bár a rendszer automatikusan nem hoz döntést a támogatásokról, nem zár ki pályázókat, és jogsértéseket sem állapít meg, hatalmas adatmennyiség összevetésével képes jelezni a gyanús körülményeket. Kiszűri például, ha több, látszólag független pályázó mögött valójában ugyanaz a tulajdonosi kör áll, ha személyes vagy üzleti kapcsolat mutatható ki a döntéshozók és a kedvezményezettek között, vagy ha ugyanarra a projektre több különböző forrásból is megpróbálnak támogatást igényelni - közölte a Portfolio.
Magyarország a jogállamisági feltételességi eljárás keretében, a kohéziós források és a helyreállítási alapok felszabadítása érdekében vállalta a rendszer teljes körű alkalmazását. Az európai elvárások szerint ugyanis nem elegendő csupán technikailag csatlakozni az adatbázishoz, hanem az adatokat rendszeresen és hiánytalanul frissíteni is kell, miközben a rendszer által küldött kockázati jelzéseket érdemben, dokumentált módon ki kell vizsgálni, és be kell építeni az ellenőrzési folyamatokba. Az Agrárminisztérium tervezete pontosan rögzíti a hazai intézmények feladatköreit. A kifizető ügynökség feladata lesz a kéthavonta esedékes adatfeltöltés, amelynek szabályszerű és folyamatos végrehajtását az irányító hatóság ellenőrzi majd. Emellett a támogatásokat kezelő és ellenőrző szervezeteknek egységes belső eljárásrendet kell kidolgozniuk az összeférhetetlenségi helyzetek megelőzésére, feltárására és utólagos orvoslására, különös tekintettel a döntéshozók és a pályázók közötti családi vagy üzleti kapcsolatokra.
A gazdálkodók és agrárvállalkozások számára a változások a gyakorlatban szigorúbb ellenőrzéseket hozhatnak. A hatóságok a jövőben mélyrehatóbban vizsgálhatják a szerződéses és tulajdonosi hálózatokat, így a magasabb kockázati besorolás további dokumentumok benyújtását teheti szükségessé. Lényes ugyanakkor, hogy a rendszer jelzése önmagában nem vonja maga után a támogatási kérelem automatikus elutasítását, mindössze a fokozott ellenőrzés igényére hívja fel a figyelmet. A társadalmi egyeztetés július 18-ig tart, így a tervezet részletei addig még változhatnak. Mivel a szabályozást kormányrendeletben rögzítik, a véleményezési időszak lezárását követően parlamenti vita nélkül, közvetlenül a kormány határozhat majd a bevezetéséről.











