
Kemény, ami a magyar boltokban zajlik: már ennyibe kerül egy kiló málna
Van, ahol több mint 20 ezer forintot kell fizetni egy kiló magyar málnáért itthon.
Magyarországon már a középkorban is elterjedt fűszer- és gyógynövény. Az egyik fő összetevője az abszintnak, ezért emlegetik abszintürömként is.
Termesztés és ápolás
Az első évben csakis leveleket hajt, melyek tőállású levélrózsát alkotnak; csak a második évben virágzik. Gyökere kitart és 15-20 cm hosszú. Tőlevelei hosszú nyelűek, háromszorosan szárnyasak, szálas-lándzsás sallangokkal, selyemszőrűek, kivált a fonákjukon s e szőröktől fehéres-szürke színűek. A száron állólevelek csak rövid nyelűek vagy nyeletlenek, egyszer vagy kétszer szárfokozatosan kisebbek és osztatlanabbak, dúsan szőrösek. A levelek felső lapja szürkészöld, visszája fehéres. A virágzat körül álló levelek lándzsásak. A szár felálló, dúsan elágazó, fehéren molyhos, alsó része kissé fás, 30-130 cm-ig megnő. Magérés után a szár tövéig kiszárad. A szár felső része sokágú bugás virágzatba megy át. Virágai igen aprók, sárga színűek és kis gömbös fejecskéket képeznek. A virágfészek apró, rövid nyelű, lefelé hajló, félgömb alakú, átmérője 3-4 mm. A virágfejecskét egy-egy apró szálas levélke támasztja. A fehér üröm júliustól szeptemberig virágzik, pollenben gazdag (az egyik legerősebb allergén), erős illattal rendelkezik. Kaszálás után már nem képes a virágzásra, ellentétben a parlagfűvel szemben. Minden része illatos és keserű az íze. Termése 1 mm nagy, halványbarna, kissé fénylő kaszat. Csírázóképességét 3-4 évig megőrzi.
A fehér üröm az egész országban elterjedt, szereti a száraz, napos helyeket és nagy számban található a községek parlag helyein és temetőben, a napsütötte, kavicsos lejtőkön, utak mentén és szőlőkben. Talajban nem válogatós. Szaporítása magról (csírázóképessége 50-60%) vagy tőosztással történik március, június, július vagy szeptemberben. A magvakat 50-60 cm sortávolságban vetik. Egy katasztrális hold betelepítéséhez 300 gramm mag vagy 20.000 darab palánta szükséges, a hozam 6-8 q (mázsa) leveles virágos szár. A fehér üröm akkor tartalmas, ha száraz napsütötte partokon és sziklás lejtőkön terem. Az ilyen helyeket, továbbá az elhagyott bányák hányáit (törmelék domb) és hasonló kopár lejtőket fel lehetne használni a fehér üröm termesztésére. E végből gyökosztás és magvetés útján szaporítható.
Egy tő akár évekig is hasznosítható. Fehér üröm - Artemisia absinthium Fehér üröm - Artemisia absinthium Kapor, koriander, édeskömény és zsálya mellé nem javasolt a telepítése mérgező volta miatt. Ugyanezért segít távol tartani a gyümölcsfáktól (különösen az almafák esetében) a hernyókat, molyokat és levéltetveket. Állítólag, ha a teáját a földre permetezik, akkor elriasztja meztelen csigákat és az egereket. Permetét használják még molytetű, tripszek és takácsatka ellen. Ribizkét védi a rozsdagombától. A fehér üröm leveleit a virágzási időszakban kell begyűjteni. Magja 1-2 évig csírázik ki, 12-18 nap alatt kel ki, csírázóképessége 50-60%-os. Szaporítása tőosztással vagy szabadágyi palántaneveléssel lehetséges. Gyomnövény-mentes, napos helyre kell ültetni. Az ültetéssel vigyázni kell, mert gyökereiben növekedésgátló hatású anyag van. Elvirágzott lombját ezért ne tegyük komposztba, mert nagymértékben rontja a komposzt hatását!
Betegségek és kártevők
Magyarországon nincs jelentős kártevője.

Van, ahol több mint 20 ezer forintot kell fizetni egy kiló magyar málnáért itthon.
Társadalmi egyeztetésre bocsátották a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló rendelet módosításának tervezetét.
Íme öt javaslat, ami javíthatna az EPR-rendszer hibáin.
A drónos felmérés drasztikusan felgyorsíthatja a biztosítási ügyintézést viharkárok után.
Így lehet egy lepusztult TSZ-területből földi paradicsom.
Jelen cikkünk egy három részből álló cikksorozat első része, amely az IMIDRA kutatóintézetben szerzett tapasztalatokat mutatja be.
Jelen cikkünk egy három részből álló cikksorozat második része, amely az IMIDRA kutatóintézetben szerzett tapasztalatokat mutatja be.
Jelen cikkünk egy három részből álló cikksorozat harmadik része, amely az IMIDRA kutatóintézetben szerzett tapasztalatokat mutatja be.