Mint azt Sárkány Árpád, a Nemzetközi Vadászati és Vadvédelmi Tanács elnöke a MATE szakmai napján tartott előadásában elmondta, Románia az az ország, ahol a nyírfajd és a rénszarvas kivételével valamennyi európai vadfaj megtalálható. A jávorszarvas természetes elterjedési területe ugyan jóval északabbra esik, a Duna-delta vidékén még ez az állat is nagyon sokszor megjelenik, amit egy Háromszéken, körülbelül 20 évvel ezelőtt talált tetem is igazol. Ezen túl a telepítési programoknak köszönhetően ma már bölény is él a Brassói-havasokban, az állomány mérete és genetikai minősége pedig már elérte azt a szintet, hogy néhány éven belül akár a vadászati lehetőség is megnyílhat.

A nagyszámú vadfaj jelenléte Románia számára mindig is egy óriási attrakció, egy nagy helyzetelőny kellett volna legyen, a politika azonban nem mindig használta ki ezt a lehetőséget

– mondta előadásában a szakértő. Mint emlékeztetett, 2016-ban az ideiglenes ügyvivői kormány környezetvédelmi minisztere egy rendeletben nyolc vadfaj – köztük a barnamedve, a farkas, a hiúz és az erdei szalonka – vadászatát tiltotta be. A vaddisznó ugyanakkor vadászható maradt, így a térségben egyedül Erdélyben nyílt reális esély arra, hogy lesvadászaton vagy hajtáson igazán nagy kant ejtsenek el.

A romániai vaddisznóállománynak az volt a sajátossága, hogy óriási agyarméretek voltak, nem annyira az agyar hosszát, hanem inkább a szélességét tekintve. Magyarországon egy agyar szélessége nem nagyon haladja meg a 26-27 millimétert, Erdélyben azonban nem számított ritkaságnak a 30 milliméteres vagy annál nagyobb méret sem

– mutatott rá Sárkány Árpád. Ezeket a vadászatokat ráadásul nemcsak a különleges trófeák tették vonzóvá, hanem az is, hogy a kanok ára a magyarországi árak felébe került.

A kedvező helyzet azonban nem tartott sokáig. 2017 júniusában ugyanis Ukrajna felől megjelent az afrikai sertéspestis, amit Romániában elsőként a Duna-deltánál és Szatmár környékén észleltek. Ekkor az összes tévéncsatornán azt mutatták, hogy a Duna százszámra sodorja magával a vaddisznótetemeket. 

Megállíthatatlanul pusztít a sertéspestis: 25 ezer állatot kell leölni a szomszédban

Újabb sertésfarmon mutatták ki a gyilkos vírust.

Mint azt Sárkány Árpád elmondta, 2017 előtt a romániai vaddisznóállomány méretét 133-135 ezer példányra becsülték, ebből azonban a legfrissebb adatok szerint körülbelül 30 ezer példány maradhatott meg.

A vaddisznó eltűnt a hegyeinkből és nekünk ez nagyon nagy fájdalom. Nagyon üres az erdő vaddisznó nélkül. Nemrég volt egy tavaszi hóhullás, amikor kimentünk a területre és az erdei utakon 10, 20, 30, 40, 50 kilométeres autózás után sem találkoztunk egyetlen egy vaddisznónyommal sem. Úgy tűnik, hogy a mi aktív életünkben soha nem tér már vissza az a vadbőség, ami ezelőtt a vaddisznóállományt jellemezte Erdélyben, a Kárpátokban.

Konganak az ürességtől a román disznóólak: sokkoló, ami a szomszédban zajlik

Nagy a csend a romániai disznóólakban.

A rengeteg tetem miatt jelentkező óriási táplálékbőség azonban valóságos terített asztalt jelentett a medvék számára. Mint azt Sárkány Árpád elmondta, a Kárpátokban érdekes módon nem is találtak elhullott vaddisznótetemeket, mert a medvék mind felfalták. Ily módon tehát a sertéspestis is hozzájárult a medvepopuláció látványos elszaporodásához, ezzel párhuzamosan pedig óhatatlanul több lett az embereket és haszonállatokat ért támadások, balesetek és konfliktusok száma is.

Nem lehetett tovább takargatni, további szépíteni a helyzetet. Olyan gyakorivá váltak ezek a balesetek, hogy már nem lehetett túrázni a gyerekekkel, nem lehetett odakinn sátorozni vagy gombát szedni az erdőben. Nem lehetett olyan embert sem találni, aki vigyázott volna a szabadban tartott juhokra, mert annyira mindenkiben benne volt a félelem.

Mint a szakember emlékeztetett, az utolsó csepp a pohárban az volt, amikor 2024. júliusában egy medve a Bucsecs-hegységben hurcolt el egy fiatal nőt a barátja mellől. A nő lélekjelenlétének köszönhetően még megpróbált segítséget kérni a 112-es segélyhívón, a medve azonban elhurcolta egy nehezen megközelíthető helyre, ahol később holtan találták meg.

Egyre több a medvetámadás: engedélyt adtak az állatok kilövésére

Romániában a túlszaporodott medveállomány olyan konfliktusokat idézett elő állat és ember között, amely nemritkán valamelyik fél életébe került.

Ez az eset akkora társadalmi felháborodást váltott ki, hogy megszületett az a jogszabály, ami a 2024-es és a 2025-ös vadászati évre 426 egyedre megelőző vadászati kvótát, 55 egyedre pedig beavatkozási kvótát írt elő.

Ez így első hallásra talán nagy számnak hangzik, de nem az. Romániában 2 200 vadászterület van, ebből körülbelül ötszáz vadászterületen állandó vadfaj a barnamedve. Mindez tehát azt jelentette, hogy minden vadászterületen körülbelül egy medve kilövésére adtak engedélyt

– hangsúlyozta Sárkány Árpád. Hozzátette: a jelenlegi jogszabály 2025. december 31-ig van érvényben, ám egyelőre nem lehet tudni, hogy ezt követően milyen változások lépnek életbe. A legfrissebb becslések szerint jelenleg Romániában 10-12 ezer barnamedve lehet, ami azt jelenti, hogy az európai medvepopuláció mintegy 75 százaléka az ország erdeiben él. 

Mivel az élőhelyek eltartóképessége legfeljebb négyezer példányt indokolna, elkerülhetetlenné vált egy olyan hosszú távú vadgazdálkodási és természetvédelmi stratégia kidolgozása, amely az ökológiai egyensúly helyreállítását szolgálja.