Az agrártámogatások kifizetése múlik ezen: nagy tétje van a magyar stratégiai tervnek

agrarszektor.hu
Óriási tétje van annak, mit tartalmaz majd Magyarország most készülő stratégiai terve az új Közös Agrárpolitikában, hiszen sok százmilliárd forint agrártámogatás kifizetése múlik ezen - mondta az Agrárszektornak Harnóczi György, az OTP Agrár főosztályvezetője. Kiemelte, fontos, hogy a magyar stratégiai terv olyan elemeket tartalmazzon, amelyeket Brüsszel is elfogad, azonban közeleg a határidő, 2022 nyár végén a gazdáknak ugyanis már úgy kell meghozniuk bizonyos döntéseket, hogy ismerik a 2023-tól hatályos támogatási lehetőségeket, ellenkező esetben akár veszteség is érheti őket.

Agrárszektor 2022 konferencia

Jövő héten érkezik az idén 10 éves Agrárszektor konferencia, a hazai agrárium kiemelkedő kétnapos szakmai eseménye Siófokon! Gazdálkodók, döntéshozók, véleményformálók, vállalati csúcsvezetők, élelmiszeripari szakértők, államigazgatási topvezetők egy helyen, egy időben az agrárium csúcstalálkozóján! 

Folyamatban van a Közös Agrárpolitika (KAP) tagállami stratégiáinak kialakítása, a tagállamoknak december végén kell leadniuk a terveket. Az eddigi információk alapján mit tartalmaz Magyarország most készülő stratégiai terve az új KAP-ban?

Ma még igen keveset lehet tudni arról a stratégiai tervről, amelyet néhány hét múlva nyújthat be Magyarország az Európai Uniónak, tudomásom szerint döntés még csak a második pillér nemzeti társfinanszírozásával kapcsolatban született. Ez azonban egy igen fontos lépés volt, hiszen azzal, hogy a korábbi 15 százalékkal szemben ebben a ciklusban már 80 százalékos társfinanszírozással egészíti ki a kormány az uniós támogatásokat, az ágazat rég nem látott és vélhetően hosszú ideig megismételhetetlen fejlődési pályára állhat. Meg kell azonban jegyezni, hogy ez csak hatékony felhasználással válhat igazán hasznára a magyar agrárgazdaságnak. Ugyanakkor Magyarország stratégiai tervének egyelőre még csak az irányvonalai látszanak.

Közeleg az agrárium kihagyhatatlan csúcseseménye - Agrárszektor Konferencia december 9-10-én

Már csak néhány nap, és kezdődik az év nagy agráreseménye, a siófoki Agrárszektor Konferencia. A kétnapos esemény az agrárgazdaság legaktuálisabb és legforróbb témáit vonultatja fel csaknem húsz kerekasztal-beszélgetésben és száz előadóval december 9-10-én. A rendezvényen az államigazgatási, a vállalati, a pénzügyi és a szakmai-érdekképviseleti szféra csúcsvezetőitől hangzanak el azok az információk, amelyeket a piaci szereplők felhasználhatnak jövő évi és hosszabb távú eredményes gazdálkodási döntéseikhez. Emellett a konferencia lehetőséget nyújt a kapcsolatépítésre és a networkingre is. Ne hagyja ki a siófoki Agrárszektor Konferenciát december 9-10-én!
Magyarország stratégiai tervének főbb irányvonalai
• Az Agrárminisztérium alapvetően konzervatív megközelítéséből kiindulva az európai uniós forrásból finanszírozott közvetlen agrártámogatások 2023-2027 közötti időszaki tervezésénél elsődleges szempont a 2015-2020 (és 2021-2022) közötti időszaki status quo fenntartása, ami egyaránt érvényes a támogatások feltételrendszerére és a források elosztására.
• Az alaptámogatásokat tekintve a források bizonyos mértékű újraosztásának van a legnagyobb esélye, mégpedig az első 10 hektár és a 10-300 hektár kiemelt támogatása mellett. Sokak szerint azonban óvatosnak kell lenni ebben a kérdésben, hiszen ha túl nagy a különbség a hektáronkénti támogatási összegekben, az egyértelműen a földterületek szétírására ösztönözheti a gazdákat, ami ronthatja az átláthatóságot az ágazatban. A Nemzeti Agrárkamara határozottan a 10 százalékos redisztribúció mellett tette le a voksát.
• A korábbi zöldítés helyébe lépő környezetvédelmi kötelezettség, vagyis az eco-scheme hazai alkalmazásának tervezett feltételei nagyon lazáknak tűnnek, a pénz minél könnyebb felhasználását célozzák. Ugyanakkor ennek az a veszélye, hogy nem készíti fel a termelőket a későbbiekben még inkább szigorodó klíma- és környezetvédelmi előírások teljesítésére és a tervezet brüsszeli elfogadtatásának esélyei is kérdésesek.

Mi a tétje a magyar stratégiai terv elkészítésének és brüsszeli elfogadtatásának?

A Közös Agrárpolitika támogatási rendszerét csak a Brüsszel által elfogadott nemzeti stratégiai terv szerint működtethetik a tagállamok. Magyarország jó esetben meg tudja védeni a stratégiai tervben foglaltakat, de ha nem, akkor kisebb vagy nagyobb mértékben meg kell változtatnia eredeti célkitűzéseit. Ez tehát egy - adott esetben - meglehetősen időigényes folyamattá is válhat. A tagállamokat azonban sürgeti az idő, hiszen 2022 nyár végén a gazdálkodóknak már úgy kell vetniük, úgy kell meghozniuk gazdálkodással kapcsolatos döntéseiket, hogy ismerik a '23-tól hatályos támogatási lehetőségeket. Ellenkező esetben akár veszteség is érheti őket.

Milyen támogatásokra és követelményekre lehet számítani az új KAP-ban, nehezebb vagy könnyebb lesz megfelelni a várható feltételeknek?

A brüsszeli politika több költségvetési ciklus óta szeretné egyszerűsíteni a közös agrárpolitikához kapcsolódó szabályozó rendszert, ám a tapasztalatok alapján inkább egyre bonyolultabb, és láthatóan most sem lesz másképpen. Ennek egyik oka a környezeti, fenntarthatósági elvárások megerősítése. Ugyanakkor a stratégiai terv készítésének első pillérre kiterjesztett követelménye, hogy az alaptámogatás minimum 10 százalékát át kell csoportosítani a kisgazdaságok felé - redisztribúció, capping vagy degresszivitás, illetve ezek kombinációi révén -, szintén bonyolultabbá teszik a rendszert.

Kik lehetnek Magyarországon az új uniós Közös Agrárpolitika nyertesei és vesztesei?

Még nem ismertek azok a nemzeti döntések, amelyek ennek a kérdésnek a biztos megválaszolására lehetőséget adnak. Ugyanakkor az biztosan állítható, hogy az uniós források csökkennek a 2021-2027-es költségvetési időszakban. Ezt a forráscsökkenést Magyarország a második pillér társfinanszírozási arányának emelésével ellensúlyozhatja, ám ez csak ennek a pillérnek az esetében tágíthatja a kereteket. Lehetőség van továbbá a pillérek közötti legfeljebb 25 százalékos átcsoportosításra is.

Összességében tekintve az alaptámogatás összege még a redisztribúcióval érintett gazdaságkörök esetében is el fog maradni a korábbitól (SAPS + zöldítés). Az uniós szabályokból adódóan nagy a veszélye annak, hogy a középüzemek járhatnak legrosszabbul, amelyek 600 és 2000 hektár közötti területen gazdálkodnak. Ha viszont az eco-scheme forrásait racionálisan használja fel Magyarország és valódi ökológiai hatásokkal járó intézkedéseket kedvezményez, akkor az ezekhez hatékonyan alkalmazkodó gazdaságok - relatíve - jobban járhatnak. 
Forrás: OTP Bank

Soha nem látott mértékű források állnak rendelkezésre a következő években a Vidékfejlesztési Programban, mely pályázatok vannak jelenleg nyitva a gazdák számára, és milyen pályázatok megjelenése várható a következő időszakban?

A Vidékfejlesztési Program keretében az év hátralévő részére - augusztustól - 554,57 milliárd forint összegben írtak ki pályázati felhívásokat. Ennek oroszlánrészét az "Agrár-környezetgazdálkodási kifizetés" és az "Ökológiai gazdálkodásra történő áttérés" pályázatai teszik ki. Előbbi esetében a támogatásra rendelkezésre álló tervezett keretösszeg 360 milliárd forint, utóbbi esetében pedig 40 milliárd forint. Ezen pályázatok benyújtási határideje a napokban járt le. Október közepe óta a takarmány-előállító üzemek korszerűsítésére nyújtható be pályázat összesen 50 milliárd forintos keretösszegig. Ugyancsak augusztusban jelent meg "A mezőgazdasági vízgazdálkodási ágazat fejlesztése" című pályázati felhívás, amelynek célja a mezőgazdasági termelés biztonsága és a klímaváltozáshoz való alkalmazkodása érdekében a vízvisszatartás, a vízkészleteinkkel való fenntartható gazdálkodás, takarékos öntözési technológiák elterjesztése, a klímaváltozásnak ellenálló termelési módszerek és fenntartható területhasználat biztosítása. November közepe óta pályázható a tavaszi fagykár megelőzésére szolgáló beruházások támogatása is, amelyre 5 milliárd forint keretösszeget hirdettek meg.

Milyen vidékfejlesztési támogatásokra lehet majd pályázni 2023-2027 között?

Pontos választ erre a magyar tagállami stratégiai terv ismeretében lehetne adni, ám az eddigi információk alapján az új Közös Agrárpolitikában minden eddiginél hangsúlyosabban jelennek meg a környezet- és klímavédelmi törekvések, és olyan rendelkezéseket is tartalmaz, amelyek nagyobb támogatást biztosítanak a kisebb gazdaságok számára, valamint meghatározó eleme a fiatal mezőgazdasági termelők segítése is.

A következő időszak (2023-2027) vidékfejlesztési támogatásai kapcsán elmondható, hogy várhatóan valamennyi jelenlegi intézkedés támogatható marad - ideértve a beruházási támogatásokat, a környezet, éghajlati és más fenntartási kötelezettségvállalásért nyújtott támogatásokat, a kötelező előírásokból származó terület-specifikus hátrányokra nyújtott támogatásokat, illetve a fiatal gazdák, kockázatkezelési eszközök és együttműködések, valamint a tudásátadás támogatását is -, és a beruházási támogatások túlsúlya lehet jellemző a jövőben is.

A klímaváltozás évről évre egyre nagyobb akadályok elé állítja a magyar gazdákat. Mennyire népszerűek ma az agrárbiztosítások a magyar gazdák körében, mennyien kötnek most, hogyan változott ez a szám az elmúlt években?

Az időjárás miatti terméskiesés gyakori és sokszor kiszámíthatatlan jelenség hazánkban és világszerte egyaránt. A klímaváltozással összefüggésben Magyarországon hosszú távon fokozatos felmelegedéssel és a csapadék mennyiségének csökkenésével, valamint a szélsőséges időjárási viszonyok gyakoriságának és intenzitásának növekedésével kell számolni. Jelenleg nincs olyan termelő, aki ne érezné saját bőrén az időjárási anomáliákat. Ennek megfelelően a mezőgazdasági biztosítások is egyre népszerűbbek lettek az utóbbi években - a 2010-es évek 8 milliárdos biztosítási állománya időközben több mint a duplájára hízott - nem függetlenül a 2011-ben elindított biztosítási díjtámogatási rendszertől. Akkor 5-6 ezer biztosítást kötő termelőről lehetett beszélni, most ez a szám már 20 ezer felett van, és a biztosított mezőgazdasági terület is növekedett az akkori 35-40%-os lefedettségről 50% fölé - egyes növénykultúrák esetében 60-70% fölé. Van azonban hova növekedni, hiszen a szomszédos Ausztriában 90% körüli a biztosított mezőgazdasági terület és a biztosított termelők aránya.

Mi alapján választanak biztosítót a magyar termelők, melyek a legfőbb szempontok? Melyek a legnépszerűbb konstrukciók?

A termelői választás alapvetően attitűdhöz kötött - van olyan termelő, aki úgy gondolja, hogy a jelenlegi támogatási rendszer mellett van annyi tőkéje, hogy nincs szüksége biztosításra, ráadásul kötelezően részt kell vegyen a mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer I. pillérében, a kárenyhítésben, így nem választ biztosítást. A termelők másik fele tudatosan választ, ám inkább biztosítási terméket, hiszen a biztosítók nagyjából ugyanazon termékkategóriából adnak kínálatot, így a jó személyes kapcsolat, vagy az éppen elérhető kedvezmény alapján döntenek.

2011 előtt csak díjtámogatás nélküli biztosítások voltak, míg jelenleg már csak kevesebb, mint a biztosítások 10%-a díjtámogatás nélküli, tehát jelentősen megváltozott ez az arány. Míg korábban a jég- és tűzbiztosítás volt a legnépszerűbb, addig a díjtámogatás hatására megjelentek a több kockázat ellen védelmet nyújtó biztosítások, amelyek bizonyos mértékig már az olyan súlyos, szinte minden évben károsító kockázatok ellen is nyújtanak védelmet, mint az aszály, a tavaszi fagy vagy éppen a felhőszakadás. Ennek ellenére továbbra is a jég, a tűz és a vihar elleni biztosítások a legnépszerűbbek, ezek teszik ki a biztosítással lefedett terület nagyjából háromnegyedét - ami komoly változás, hiszen 2010 előtt a jég és tűz 90% feletti arányt képviselt.

Támogatott tartalom! A cikk megjelenését az OTP Agrár támogatta.
NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
KONFERENCIA
Agrárszektor Konferencia 2022
Jubilál a hazai agrárium hagyományos, év végi csúcsrendezvénye
EZT OLVASTAD MÁR?