
Vége a dalnak: naponta 200 ezer tonna kukorica ég el az országban
Egyre kilátástalanabb a szántóföldi növénytermesztés jövője, csak rossz és rosszabb megoldások közül válogathatnak a gazdák.
A folyékony halmazállapotú szerves trágya (hígtrágya) az alom nélküli technológiák alkalmazása során keletkezik. Ennek kijuttatására valók az úgynevezett hígtrágyaszóró gépek.
A hígtrágyaszórók, ellentétben a szilárd, szerves trágyát a földekre kijuttató gépekkel, valójában egyfajta tartálykocsik, a folyadék halmazállapotú szervesanyag kijuttatására alkalmas szórófejjel. Hígtrágyának a folyékony halmazállapotú szerves trágyát nevezik, ami az alom nélküli,
ún. hígtrágyás technológiák alkalmazása során keletkezik. Ezt a fajta tartási technológiát egyaránt alkalmazzák a nagyüzemi szarvasmarha és sertéstartás esetében. A folyékony szerves trágyatípus szántóföldre való kijuttatásának több eltérő módja ismert, a legelterjedtebb megoldások a következők: a hígtrágya felszínre öntözése erre a célra tervezett tartálykocsiból, vagy a talajfelszín alá adagolás, vagyis az injektálás.
A hígtrágyát szántóföldre kijuttató gép legfontosabb ismérvei a következők: a tartálykocsinak minél nagyobb befogadóképességűnek, kapacitásúnak kell lennie, a feltöltésnek lehetőleg zárt rendszerben kell megtörténnie, az akár eltérő összetételű folyadékot egyenletes eloszlásban kell kijuttatnia a talaj felszínére, valamint a kijuttatott mennyiségnek megfelelően szabályozható kell lennie. A hagyományosabb kivitelű, talajfelszínt célzó hígtrágyaszórók mellett léteznek olyan kivitelű tartálykocsik is, ahol a híg trágyalé közvetlenül a talajfelszín alá kerül bejuttatásra megfelelő injektáló adapter segítségével. Magyarországon a hígtrágya kijuttatásnak kevésbé van hagyománya, mint a szilárd, szerves trágyát terítő technológiának.

Egyre kilátástalanabb a szántóföldi növénytermesztés jövője, csak rossz és rosszabb megoldások közül válogathatnak a gazdák.
Az előző évek mélyrepülése után a 2026-ban fellendült a traktorok értékesítése Magyarországon.
Magyarországon tovább csökkent a málnatermesztés, miközben a belföldi keresletet egyre nagyobb arányban importból fedezik.
Egy Somogy megyei házisertés-állományban igazolta a hatóság az afrikai sertéspestis jelenlétét.
A miniszter szerint olyan termékkörök gyártását kellett volna támogatni, amiből hiány van.
Az Agronómiai Központ és a Téradatkezelő segítségével a PGR még hatékonyabban támogatja az adatvezérelt gazdálkodást.