Az Európai Bizottság által bemutatott, 2028-2034-es időszakra vonatkozó költségvetési javaslat komoly aggodalmat keltett az európai mezőgazdasági szektorban. A tervezet szerint a jelenlegi 386 milliárd eurós keret helyett mindössze 302 milliárd euró jutna a mezőgazdaság és vidékfejlesztés támogatására, ráadásul az újonnan létrehozandó Nemzeti és Regionális Partnerségi Tervekkel összevont forráskeretből - jelentette a Portfolio.

A reform politikai fogadtatása rendkívül megosztott. A konzervatívok elutasítják a támogatások csökkentését, a zöldek és liberálisok szerint nem elég átfogó a változtatás, míg a szociáldemokraták attól tartanak, hogy a kisebb gazdaságok ismét hátrányba kerülnek. Ez a sokrétű ellenállás jól mutatja, miért volt eddig is nehéz a KAP érdemi átalakítása. A Bizottság érvelése szerint a jelenlegi rendszer gazdasági szempontból nem hatékony. Az EU GDP-jének mintegy 0,3 százalékát fordítják agrártámogatásokra, miközben a mezőgazdaság részesedése a teljes gazdasági teljesítményből 2003-2013 közötti 2-2,2 százalékról 2023-ra 1,6 százalékra csökkent.

A reform támogatói ugyanakkor arra hivatkoznak, hogy a KAP az európai életmód alapja: fenntartja a kultúrtájakat és biztosítja a minőségi élelmiszertermelést, kompenzálva a gazdákat azért, hogy nem használhatnak olyan hatékony, de környezetkárosító technológiákat, mint amerikai vagy kínai versenytársaik. A Portfolio által is látogatott háttérbeszélgetésen az Európai Bizottság képviselői kifejtették, hogy az új koncepció szerint minimum 300 milliárd eurót különítenének el a gazdák jövedelemtámogatására, amely más célra nem csoportosítható át. Ez azonban nem azonos a jelenlegi közvetlen kifizetésekkel – az új rendszer szélesebb spektrumot fedne le, beleértve a terület- és állatalapú támogatásokat, az agrár-környezeti intézkedéseket, a fiatal gazdák támogatását és a mezőgazdasági beruházásokat is.

Újdonság lenne a KAP külön válságkezelési pillére, amely két komponensből állna: egyrészt megerősítenék az úgynevezett mezőgazdasági tartalékot, másrészt létrejönne egy 6,3 milliárd eurós kerettel rendelkező új típusú uniós biztonsági háló, amely válsághelyzetekben biztosítana gyors segítséget a gazdálkodóknak. A javaslat szerint bevezetnék a hektáralapú kifizetések degresszivitását – azaz nagyobb területre arányosan kevesebb támogatás járna – valamint bizonyos támogatási plafonokat is. A 450 hektár alatt gazdálkodók kapnának csak támogatást, a legtöbbet a kisebb szereplők, majd a gazdálkodási méret növekedésével csökkenne a támogatás összege.

A Bizottság hangsúlyozza, hogy a reform célja az egyszerűsítés is. A jogszabályi keret kevesebb cikket tartalmazna, és a tagállamok nagyobb rugalmasságot kapnának a programozásban. A gazdák számára kevesebb adminisztrációval járó támogatási formákat is bevezetnének, például az egyszerűsített, 3 ezer eurós átalánytámogatást a kisgazdaságok számára. Fontos változás az is, hogy a KAP-ban eddig elkülönülten kezelt két pillér – a közvetlen kifizetések és a vidékfejlesztés – formálisan összeolvadna. Ugyanakkor minden eddigi vidékfejlesztési eszköz megmaradna és továbbfejlesztésre kerülne.

Szakértők szerint a Bizottság javaslata inkább taktikai nyitólépésnek tekinthető, amely a tárgyalások során jelentősen módosulhat. A drasztikus kezdeti tervezet után bármilyen engedmény már sikerként könyvelhető el a különböző érdekcsoportok számára. Az első napi tiltakozások alapján azonban egy dolog már most bizonyos: a végső megállapodás jelentősen különbözni fog a jelenlegi javaslattól.