Februárban az Agrárszektor is beszámolt róla, hogy az Európai Bizottság hivatalosan létrehozta az Európai Mezőgazdasági és Élelmiszerügyi Tanácsot (EBAF), Christophe Hansen biztos vezetésével. A DG AGRI tisztviselői a brüsszeli eseményen elmondták, hogy az új Bizottság egyik célja, hogy a gazdák az értékláncban erősebb pozíciót tudjanak elfoglalni. Emellett a gazdák adminisztrációs és bürokratikus terveinek csökkentésére és a generációváltás elősegítésére is komolyabb hangsúlyt terveznek fektetni. Az új biztos a mandátuma során végiglátogatja valamennyi uniós tagállamot, hogy elsőkézből szerezhessen tapasztalatokat az uniós mezőgazdaság helyzetéről, kihívásairól és lehetőségeiről.

Újabb könnyítések jönnek a Közös Agrárpolitikában

A DG AGRI szakemberei a jelenlevőknek elárulták, hogy jövő héten fog megjelenni egy új egyszerűsítési csomag az uniós Közös Agrárpolitikához, amelynek célja az adminisztratív terhek csökkentése. 2024-ben - nem kis részben az egész EU-t megrázó gazdatüntetések hatására - már volt egy ilyen intézkedés, de az nem volt elég. A következő időszakban további könnyítéseket is tervez a Bizottság, amely a kisebb termelők és vállalkozások helyzetének javítását fogja célozni, valamint könnyebb hozzáférést biztosít majd nekik az uniós forrásokhoz a versenyképességük erősítése érdekében. Emellett lesznek olyan kezdeményezések is, amelyek nem kapcsolódnak közvetlenül a mezőgazdasági-élelmiszeripari szektorhoz, de az ágazat számára is fontosak lesznek. Kiemelten fogják kezelni az ágazat ellenállóképességének növelését is, a vízmegtartás és vízfelhasználás kérdéseit, de ugyancsak az idei évre várható az új biodiverzitási stratégia megjelenése. A szakemberek újságírói kérdésre elmondták, hogy nem terveznek uniós szinten hozzányúlni a földpiachoz, de szeretnék azt is átláthatóbbá tenni, ezért már gondolkodnak egy megfigyelői szolgálat felállításán.

Az év második felében pedig újabb egyszerűsítési csomag érkezik majd a KAP-hoz, amely a jogi oldalt fogja könnyíteni.

A beszélgetésen szó esett arról is, hogy az új Bizottság szeretné „párbeszédközpontúbbá” tenni a döntéshozatalt, és a klasszikus kapcsolati hálózatok mellett a civil kapcsolati hálókra is építeni szeretnének. A Bizottságnak az idei évre már teljes riportja van a 27 tagállamról a Stratégiai tervek végrehajtását illetően, amelynek az értékelését a napokban fogják publikálni. Ennek kapcsán az is elhangzott, hogy az EB érzi, hogy a stratégiai tervekben lefektetett szabályozás túl szigorú volt, ezért megnézik, hogyan lehetne egyes korábbi kötelezettségeket egyedi vállalássá formálni.

Az Európai Bizottság nem tervezi a területalapú támogatások kivezetését, és nem szeretnének átállni a teljesen jövedelemalapú támogatásra

- hangzott el a hattérbeszélgetésen.

Ősszel érkezk az uniós generációváltási stratégia

A szakértők azt is elmondták, hogy már elkezdődött az új költségvetési ciklus megtervezése, amelynek keretén belül kiemelt fontosságú lesz a generációváltás kérdése. A gazdatársadalom elöregedése az egész EU-ban komoly probléma, a statisztikák szerint az európai gazdák átlagéletkora 2020-ban 56 év volt, míg a fiatal – aktuális definíció szerint 40 év alatti – gazdák aránya 10 év alatt 28%-ról 12%-ra csökkent. Mint megtudtuk, a Bizottság éppen ezért 2025 őszén fogja bemutatni az ezzel kapcsolatos új stratégiai tervet, amely szorosan össze fog függni a tagállamok uniós finanszírozásával és a Közös Agrárpolitikával is. Ennek fő célkitűzései közé tartozik a fiatalok földhöz, finanszírozáshoz, tudáshoz és hitelhez jutásának elősegítése, valamint a mezőgazdaság vonzóbbá tétele. A következő időszakban mintegy 377 ezer fiatal gazdát terveznek elérni, és mintegy 8,5 milliárd euróval szeretnék támogatni őket.

A döntéshozók azt szeretnék elérni, hogy a gazdák több lábon álljanak: legyen több bevételi forrásuk, alkalmazzanak új technológiákat, legyenek kevésbé érzékenyek a mezőgazdaság jövedelmezőségét befolyásoló hatásokra. A cél, hogy a gazdák ne csak növénytermesztők és/vagy állattenyésztők legyenek, hanem vállalkozók is, akik a tevékenységük során egyre diverzebbek lesznek. Az ősszel megjelenő generációváltási stratégia alapján a tagállamoknak kell eldönteniük, mennyi fiatal gazdát akarnak támogatni, de a közvetlen támogatások legalább 3%-át erre kell majd költeniük.

A DG AGRI szakembere az Agrárszektor kérdésére beszélt arról is, hogy a generációváltásnak csak egy része a fiatal gazdák támogatása, ám a gazdaságátadásoknál az idősebb generációra is gondolni kell. A szakértők most vizsgálják, hogyan lehetne közvetíteni a gazdaságokat átadó és átvevő generációk között, illetve, hogyan lehetne ösztönözni az idősebbeket a stafétabot átadására. Ezzel kapcsolatban elhangzott, hogy egyes tagállamokban - például Ausztriában - már működik egyfajta nyugdíjba vonulási/generációváltási ösztönzés.