Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke videóüzenetében elmondta, hogy ez egy fontos nap az európai mezőgazdaság számára, mivel most indul el az a széles körű párbeszéd, amely végső soron meghatározhatja az EU jövendő mezőgazdasági és élelmiszeripari politikáját. A szakpolitikus kitért arra is, hogy az unióban szinte teljes az egyetértés abban, hogy a mezőgazdaság és az élelmiszeripar stratégiai fontosságú ágazatok. A Bizottság elnöke rámutatott, hogy az ágazat nehézségekkel és kihívásokkal küzd, és ez sarkallta a testületet arra, hogy egyszerűsítsen és könnyítsen a Közös Agrárpolitikán. Ursula von der Leyen aláhúzta, az Európai Bizottság is érdekelt abban, hogy a kis gazdaságok és fiatalt gazdák támogatásában, valamint abban, hogy a gazdálkodók tisztességes árakat kapjanak a termékeikért.

A Bizottság elnöke után Christophe Hansen az Európai Unió új mezőgazdasági és élelmiszerügyi biztosa beszélt, aki kiemelte, hogy a mai konferencia lényege, hogy az EU mezőgazdaságának és élelmiszeriparának jövőjét illetően ma mindenki hallathatja a hangját. Az agrárbiztos beszélt arról is, hogy most kell kitalálni azt, hogy mit akarunk kezdeni európai szinten agráriummal, és el is kezdeni ennek a megvalósítását. Christophe Hansen rámutatott, hogy a jövőben a gazdáknak nemcsak optimistának, de pragmatikusnak is kell lennie. A szakpolitikus a nagyközönség előtt bejelentette a Közös Agrárpolitika jövő héten megjelenő egyszerűsítését, illetve megerősítette, hogy ősszel jön majd a következő intézkedéscsomag, ami új területeket fog érinteni. Ami biztos, hogy a jövőben nagyobb fókuszt fog kapni a kisebb gazdaságok támogatása, egyszerűsíteni fogják ezek forrásokhoz jutását. Ehhez viszont együttműködés kell a Bizottság és a tagállamok kormányai között. Christophe Hansen kiemelte, hogy 2010 és 2020 között az Európai Unióban csaknem 3 millió gazdaság szűnt meg, ami 25%-os csökkenésnek felel meg. És bár az EU még mindig nettó exportőr, nem szabad, hogy az ágazat szereplői belekényelmesedjenek ebbe a szerepükbe.

Az uniós agrárbiztos beszélt arról is, hogy az elmúlt időszakban több állatbetegség is végigsöpört Európán, így a Bizottság célja, hogy ellenállóbbá és fenntarthatóbbá tegye az állattartást. Emellett a generációváltás fontosságáról is beszélt, amelynek kapcsán elmondta, hogy a tervek között szerepel a fiatal gazdák földhöz, hitelhez, tudáshoz és szolgáltatáshoz jutásának megkönnyítése is.

Megtudtuk: napokon belül megjelenhet a KAP újabb egyszerűsítési csomagja

Hamarosan jelentős mértékben egyszerűsödhetnek az uniós és a magyar gazdák adminisztrációs terhei.

Ambíciózusabb agrárpolitikára van szüksége az EU-nak

Az előadásokat követő kerekasztal-beszélgetésen Czesław Siekierski, a lengyel agrárminiszter elmondta, hogy ezekben a bizonytalan időkben a Közös Agrárpolitikában stabilitásra van szükség. A klímaváltozás egyre súlyosbodó hatásai, a gazdatársadalom elöregedése és a gazdák rossz alkupozíciója mind-mind olyan kihívást jelent, amelyre választ kell találnia a döntéshozóknak. A szakember beszélt arról is, hogy a következő időszak Közös Agrárpolitikájában nem szeretnének olyan gyakorlatokat, amelyeket újra és újra meg kell tanulniuk a gazdáknak. A lengyel agrárminiszter emellett rámutatott, hogy nem nagy és gyökeres átalakulást szeretnének, hanem kisebb, organikus változásokat. A politikus beszélt arról is, hogy az EU-nak újra kellene gondolnia a kereskedelmi politikáját. Eric Sargiacomo, az Európai Parlament Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési bizottságának elnökhelyettese rámutatott, hogy úgy kell most újragondolnunk a Közös Agrárpolitikát, hogy senkit ne hagyjunk hátra. A szakember aláhúzta, hogy a jövőben a KAP-on belül az egészségüggyel és kockázatkezeléssel is foglalkozni kell majd.

Peter Schmidt, az Európai Unió Gazdasági és Szociális Bizottsága Természeti Erőforrások csoportjának vezetője szerint az a fontos, hogy elindult most egy párbeszéd. Nem baj, hogy egyelőre még sokan elnagyoltnak érzik, most még csak a fontosabb pontokat kell lefektetni. A szakember beszélt arról is, hogy az uniónak a kis- és közepes gazdaságokat kell támogatnia, és a fiatalok számára vonzóbbá kell tenni a fenntartható és regeneratív mezőgazdaságot. Piotr Calbecki, az Európai Unió Régiók Bizottságának Természeti Erőforrások csoportjának elnöke ugyanakkor arra mutatott rá, hogy a fejlődő térségek igényei eltérőek, és ezekre a döntéshozóknak reagálniuk kell. Massimiliano Giansanti, a COPA elnöke kiemelte, hogy az agrárium most nehéz időszakot él át, a piaci és politikai bizonytalanságok mind-mind negatívan befolyásolják a szektort. Mint mondta, az elmúlt időszakban túl sok gazdaság szűnt meg az EU-ban, túl sok ember tűnt el az ágazatban, ezt azonban nem engedheti meg magának az ágazat. Különösen annak fényében, hogy a Föld népessége folyamatosan növekszik, és 2050-re a meglevő földeken mintegy 35%-kal több élelmet kellene termelnünk. Ehhez pedig egy a jelenleginél ambiciózusabb agrárpolitikára és pragmatikusabb hozzáállásra lesz szükség.

A jövő gazdáinak biztos megélhetésre és jövőképre van szükségük

A második szekció fókuszában a generációváltás állt. Gelsomina Vigliotti az Európai Befektetési Bank alelnöke elmondta, hogy a fiatal gazdák létfontosságúak a mezőgazdaság jövője szempontjából, de éppen a korukból és relatív „tapasztalatlanságukból” kifolyólag gyakran finanszírozási nehézségekkel és rossz alkupozíciókkal rendelkeznek. Ennek következtében előfordulhat, hogy nem tudnak hitelhez jutni, és megvalósítani a szükséges beruházásokat. Emellett gyakran a földszerzés is gyakran nehézséget jelent számukra. A szakember szerint meg kell újítani és modernizálni kell a mezőgazdaságot, aminek egyik megoldási lehetősége a „vérfrissítés” az ágazatban. Ehhez viszont az kell, hogy a fiatal gazdák a bankoktól is segítséget kapjanak a működésük során, segítsék őket a jó technológiák és megoldások adaptálásában és a nők a gazdatársadalmon belüli arányának javításában. Martin Siemen, a Rural Youth Europe elnökhelyettese ezzel kapcsolatban elmondta, hogy a generációváltás során kiemelt fontosságú a fiatal gazdák földhöz és finanszírozáshoz való jutása. A szakember közölte, hogy jelenleg ha egy fiatal gazda saját tevékenységbe akar kezdeni, akkor ahhoz az kell, hogy az a tevékenység jövedelmező legyen.

A magyar mezőgazdaság vesztét okozhatja, ha nem sikerül a fiatalítás

A legutóbb elvégzett felmérésekből kiderült, hogy a gazdaságok mindössze 10 százalékánál van vezetői pozícióban 40 év alatti személy.

Peter Meedendorp, a CEJA elnöke úgy vélte, hogy sokat segítene a fiatalabb generáción és az őket sújtó likviditásproblémákon, ha a finanszírozásuk külön pillért kapna a költségvetésben.

Jean-Christophe Roubin, a Crédit Agricole Csoport mezőgazdasági csoportjának vezetője elmondta, hogy Franciaországban jelenleg mintegy 15 ezer fiatal gazda van, ezek 40%-a nem rendelkezik mezőgazdasági háttérrel. Ez azt jelenti, hogy nekik még nagyobb szükségük van a finanszírozásra, nemcsak országos, de regionális szinten. A szakember szerint a bankszektornak új modelleket kell kitalálnia a fiatal gazdák finanszírozására. Mint mondta, az agráriumnak olyan emberekre van szüksége, akik megengedhetik maguknak, hogy gazdának álljanak. Norbert Totschnig, osztrák agrárminiszter szerint ahhoz, hogy a tagállamok vonzóbbá tegyék a mezőgazdaságot, sokat kell az oktatásba fektetni, és gondoskodni kell arról, hogy a mezőgazdaságnak magas legyen a megbecsültsége. Mint mondta, Ausztriában a termelők társadalombiztosítási szintje is magas, a termelők bármikor visszavonulhatnak, és a gazdaságátadás/átvétel nem egy terhes kötelezettség.

Erika Olsson, a Svéd Organikus Gazdák Szövetségének elnöke arra mutatott rá, hogy a generációváltás és az ökológiai gazdálkodás kéz a kézben járnak. A statisztikák szerint Európában a biogazdálkodók 21%-a 40 évnél fiatalabb. Ezek a gazdaságok rendszerint kisebb és közepes méretűek, hiszen ezeken nem lehet olyan nagy mennyiségeket termelni, igaz, ezek átadása is egyszerűbb. A szakember beszélt arról is, hogy az organikus gazdálkodás a ötvözi a régi tudást és az új módszereket és megoldásokat, nem egyszerű és sokat kell hozzá gondolni, tervezni. Viszont ezeknek a gazdáknak is segítségre van szükségük a földhöz és finanszírozáshoz jutásban, valamint biztonságos megélhetésre. Francesco Lollogbrigida, olasz agrárminiszter kiemelte, hogy az elmúlt években tapasztalt háború, aszály és koronavírus-járvány miatt a korábban biztosnak hitt dolgok váltak bizonytalanná. A gazdáknak biztos jövedelemre és jövőképre van szükségük, az elszántság önmagában már nem elég.

Szomorú valóság: tényleg alig vannak fiatalok a magyar mezőgazdaságban

Égetően nagy szükség van a fiatalításra a magyar és az európai mezőgazdaságban is.