A védelem, a szociális kiadások, az EU versenyképessége és a gazdaságfejlesztés állt a középpontjában annak a vitának, amelyet kedden folytattak az Európai Parlament plenáris ülésén Strasbourgban az Unió következő hétéves költségvetésével kapcsolatban – az agráriumról csak kevés szó esett. A vita során ugyan több uniós képviselő említette a Közös Agrárpolitikát is, ám a többi kiadási terület, így a katonai és versenyképességet javító, valamint szociális kiadások láthatóan nagyobb figyelmet kaptak az agráriumnál.

Mindez azt jelzi, hogy az EP-képviselők gondolkodásában kevesebb szerepet kap a mezőgazdaság és a vidékfejlesztés a többi, finanszírozandó terület mellett. Ez ráadásul azt is előre vetíti, hogy nem sikerül megtartani az Európai Unió költségvetésében az agrárium korábbi – viszonylag magas - arányát.

A legnagyobb boríték lehet vékonyabb

Az Európai Unió közös agrárpolitikájának (KAP) jövőbeli alakulása kulcsfontosságú kérdés az uniós és azon belül a magyar mezőgazdaság számára, a jelek szerint ráadásul komoly változások érkezhetnek, amelyek a jövőben teljesen átalakíthatják az agrártámogatási rendszert. Már a teljes uniós költségvetésen belül is csökkenhet a KAP aránya – egyes félelmek szerint annak összeszerűsége is. Ezen felül a jövőben átalakulhat az agrártámogatások rendszere is, amely az eddig napvilágot látott elképzelések szerint elsősorban a területalapú támogatást érintené, akár annak megszűnését eredményezve.

Vége a jó világnak? Mi lesz így a gazdák pénzével?

Így lett a területalapú támogatás a KAP koronája, és így tűnhet el végleg 2027 után.

Mindez azért is napirenden van, mert már felmerült az a korábban is időről időre emlegetett ötlet, amelynek értelmében a Közös Agrárpolitika az évtizedek óta érvényesülő területalapú támogatási rendszer helyett egy új, jövedelemalapú modellel működne a jövőben.

Ezt az elképzelést szerte Európában élesen bírálták a mezőgazdasági szervezetek. Határozottan kiállt az agrártámogatások területalapú megközelítése mellett a Copa-Cogeca is – mondta el az Agrárszektornak korábban adott interjúban az uniós érdekképviseleti szervezet főtitkár-helyettese. Patrick Pagani szerint a területi megközelítés stabilitást ad a támogatási rendszernek, ezen felül azonban új, az élelmiszertermelés stratégiai jelentőségéhez méltó megközelítésre van szükség az EU-ban.

Pagani: a területalapúnak maradnia kell a támogatási rendszerben

A Copa-Cogeca főtitkár-helyettese szerint az élelmiszertermelésnek a jelentőségéhez méltó figyelmet kellene kapnia, a Mercosur-egyezményt pedig továbbra is ellenzik.

Aktuálpolitikai felhangok a KAP helyett

Az ülésen többek között Vicsek Annamária, a Patrióták képviselője emelte ki a Közös Agrárpolitika szerepét. Szerinte a mostani vitában az európai baloldal többek között az "álcivileket, a tagállamok ideológiai alapú pénzügyi zsarolását" akarja támogatni. Mint elmondta, a Patrióták viszont olyan pénzügyi költségvetést szeretnének látni, amely meggátolja az illegális migrációt és előtérbe helyezi az agrártámogatásokat is. Mint kifejtette:

A Közös Agrárpolitikát meg kell őrizni, így annak területalapú komponensét is.

Gerzsényi Gabriella néppárti képviselő kékkártyás hozzászólást tett fel Vicsek Annamária felszólása közben, amelyben az uniós források visszatartását a magyar kormány hibájának nevezte, mondván: nem tesz meg mindent azért, hogy az uniós pénzek újra Magyarországra érkezzenek. Vicsek erre úgy reagált, hogy a Tisza Párt örül a Magyarországnak járó pénzek visszatartásának.

Az ülésen felszólalt Magyar Péter is az Európai Néppárt képviselőjeként, aki szintén egyértelművé tette képviselőcsoportja álláspontját, amely szerint a magyar kormány a legfőbb akadálya az uniós pénzek érkezésének, pedig több terület, így például a vidékfejlesztés is igényelné a stabilitást ezen a téren.

Tiszteletkörök a gazdák körül

A képviselők egy része - ha röviden is - kitért azért az agrártámogatások kérdésére. Nina Carberry néppárti képviselő szerint a Közös Agrárpolitika adja a vidéki társadalom gerincét és hozzájárul az egészségesebb, aktívabb európai népesség megteremtéséhez is – emelte ki a KAP szerepét a költségvetésen belül.

Több képviselő ugyanakkor kiállt amellett is, hogy az új költségvetés ne kérjen további forrásokat a tagállamoktól, legegyértelműbben Alexander Jungbluth, a Szuverén Nemzetek Európája képviselőcsoport (ESN) tagja fogalmazott, amikor feltette a kérdést:

Ki akar több adót fizetni azért, hogy még több pénzt adjon az EU-nak?

Sousa Silva néppárti képviselő kiállt amellett, hogy a Közös Agrárpolitikát és a többi, hagyományos költségvetési szakpolitika finanszírozását megtartsa az EU, hiszen ez az élelmezésbiztonságot szavatolja, amellett, hogy az EU az új kihívásokra is választ ad. Ez több forrást jelent, amelyet azonban szerinte nem új adók kivetésével, hanem a meglévő források hatékonyabb elköltésével kellene elérni.

Katri Kulmuni a Renew képviselője kiemelte: a legnagyobb kiadás például a Közös Agrárpoilitikára fordítódnak, de a védelmi kiadások növelése kifejezetten fontos, amelyet finnként, az orosz határ szomszédságában kifejezetten fontosnak tart. A néppárti Herbert Dorfmann erre úgy reagált: erős mezőgazdaság és fiatal gazdák nélkül nem tudjuk az európai élelmezést biztosítani, ezért szükség van egy erős agrártámogatási rendszerre is.