Mit lehet és kell csinálni? El lehet kezdeni a talajok lazítását, a felszín egyengetését a műtrágya mélyebb rétegekbe való bejuttatását.
Világviszonylatban a termelők költségei nőnek, de a nyereség valahol a 15 évvel ezelőtti szinten rekedt. Mit lehet kezdeni a növekvő költségekkel? Hatékonyabban kell dolgozni!
Ez azt jelenti, hogy nagyobb odafigyeléssel munkaműveleteket össze lehet vonni, és optimalizálni, valamint az inputanyagokat is célszerűbben adagolni.
A talajművelésnél azt már nagyon sokan belátták, hogy felesleges a nagy szárazságban felforgatni a földet, óriási hantokat előállítani, amit majd később nagyon sok energiával lehet szétverni és most, hogy beázott a talaj, csökkentett intenzitással el lehet végezni a műveleteket, így jóval költséghatékonyabb.
Az új gépberuházások is egyre drágábbak, ezért is érdemes átgondolni, hogy mit és milyen formában teszünk. Itt fel kell állítani egy hosszabb távú stratégiát, milyen lesz a következő években a vetésforgó, milyen műveleteket kell majd végezni?
Az egyik leguniverzálisabb mulcskultivátor a Tiger MT.
A mellső, nagy átmérőjű (68 cm) tárcsákkal minden körülmény között utat vág magának. Kalászosok előtt, a felszínre kijuttatott műtrágyát 10–20 cm mélyre tudja keverni. A szármaradványokat aprítja és úgyszintén bekeveri a talajba.
A tárcsamező mögött halad a kapamező. Itt használhatjuk a MulchMix rendszert, amellyel több földet mozgatunk, intenzívebb a mélységi bekeverés és a felszínegyengetés. A keskeny (40 mm széles) LD kapákkal csökkentett intenzitás mellett a lazítás megtörténik, jóval könnyebben is vontatható a gép, és a növényi maradványokból is több marad a felszínen, illetve a felszín közelében.
Az LD kapát más Horsch kapás munkagépekre is fel lehet szerelni, mindig akkor használjuk, amikor lazítani kell, de azt szeretnénk, hogy a szármaradvány a felszín közelében maradjon. A jól beállt talajon van olyan talajélet, ami elég gyorsan lebontja a növényi maradványokat, amik majd tavasztól nem okoznak gondot (vagy jóval könnyebb a kezelésük).
A tápanyag-hasznosulásáról igen keveset tudunk.
Megszokásból megy a műtrágyázás, de azt, hogy a kijuttatott tápanyagból mekkora az a mennyiség, ami a kultúrnövény számára hasznosul, nem is tudjuk. Az utóbbi időben jelentek meg különböző számok, nagyon megdöbbentő, hogy milyen pazarlóan kezeljük ezt a témát.
Ennek a költségoldalnak a jobban kézben tartására a mulcskultivátorral is a talajba lehet juttatni a tápanyagot, ami természetesen egyik oldalról pluszlogisztikát igényel, de ha a hatásfokot jobban meg tudjuk növelni, akkor megéri.
Hasonló a helyzet, mint a növényvédelemben, a Leeb permetezők szórókeret aktív vezérlésének hatására a veszteség óriási mértékben csökkenthető, így a gazdálkodás fenntarthatóbb!
A kapa mögött kijuttatott és depóba lerakott tápanyag mindamellett, hogy több ideig felvehető állapotban marad, a mélyre kiadagolt foszfor a növények gyökereit mélyre vonzza, így az aszálytűrő képességet meg tudjuk növelni!
A káli és foszfor műtrágyát csak így lenne szabad kijuttatni, főleg azokon a talajokon, ahol a foszfor nagyon gyorsan lekötődik!
Hagyományosan teljes felszínre kijuttatott és bedolgozott formában csak azt tudjuk, hogy nagyon sok lekötődik, de mennyi hasznosul, azt már nem, és már meg is érkeztünk a nyereségesség-számításhoz.
A talajművelés elhagyása, vagy az intenzitás csökkentése, segíti, serkenti a talajélet vissza-, felállását, azonban ne tévesszük szem elől, hogy jó magágyba tudunk csak precízen vetni, ami a termés alapköve!
Természetesen, a termesztési technológiák kiválasztása mellett, jó lenne, ha minden termelőnek jutna még a kapacitásából arra is, hogy minél több őshonos csemetét ültessen a parcellái köré!
Szász Zoltán, +36-30/743-0302, Horsch, Facebook, YouTube
Fotók: HORSCH
(x)
