Dinamikusan, ugyanakkor rendkívül bizonytalan környezetben indult a 2026-os év a magyar agrárium számára. A mezőgazdasági szereplőknek alkalmazkodniuk kell az iráni konfliktus okozta globális gazdasági hatásokhoz, a változó világpiaci árakhoz, az állatbetegségekhez, valamint az országos méretűvé váló aszályhoz. A K&H Bank agrárüzletágának elemzése szerint az idei év stratégiai fordulópont lehet a hazai mezőgazdaság számára, hiszen a következő időszak fejlesztései hosszú évekre meghatározhatják az ágazat versenyképességét.

Demeter Zoltán, a K&H agrárüzletágának vezetője a rendezvényen elmondta, hogy 2026 a változások éve lehet az agráriumban. Hangsúlyozta, hogy az iráni konfliktus, a tej- és sertésárak alakulása, az állatbetegségek, az időjárási szélsőségek, valamint a műtrágyaárak emelkedése egyaránt komoly kihívást jelent a gazdálkodóknak. Mint fogalmazott, a forint-euró árfolyam alakulása is kiemelt kérdés, különösen a támogatott finanszírozások és a beruházások szempontjából. A szakember szerint az elmúlt évek aszályos időszakai után idén is rendkívül súlyos a helyzet, ráadásul már nemcsak az Alföldön, hanem a nyugat-magyarországi térségekben is jelentős a csapadékhiány. A K&H adatai alapján körülbelül 100 milliméter víz hiányzik az egy méteres talajrétegből, ami kritikus állapotot eredményezett a mezőgazdaságban. Demeter Zoltán szerint ma már nem az a kérdés, hogy lesz-e aszály, hanem az, hogy a gazdálkodók mennyire tudnak felkészülni rá. A K&H agrár bizalmi indexe jelenleg stagnálást mutat, ami jól tükrözi a gazdálkodók kiváró hangulatát.

A piac jelenleg rendkívül bizonytalan, sokan nem látják egyértelműen, milyen irányba mozdulnak el az árak és a keresleti viszonyok a következő hónapokban

– fogalmazott Demeter Zoltán.

A tejpiacon például továbbra is jelentős nyomás érzékelhető, azok a termelők, akik hosszú távú szerződésekkel rendelkeznek, nagyjából 100 forintos, vagy valamivel afeletti áron tudják értékesíteni a tejet, míg mások akár 80 forintos spotáron kénytelenek eladni terméküket, ami önköltség alatti értékesítést jelent. Hasonló problémák tapasztalhatók a sertéságazatban is. Bár történt némi korrekció a piacon, az árak továbbra sem tudtak érdemben helyreállni. A K&H szerint ugyanakkor a szektor stabilitása továbbra is megmaradt, azonban hosszabb távon csak a modernizáció és a hatékonyságnövelő fejlesztések jelenthetnek megoldást.

A jelenlegi kihívások modernizáció, innováció és beruházások nélkül nem kezelhetők. Ebben kulcsszerepet játszhat a Közös Agrárpolitika keretében elérhető támogatás, ami egy összesen 5500 milliárd forintos támogatási csomag.

Ennek első pillére mintegy 2400 milliárd forintos biztonsági hálót biztosít az alapjövedelem-támogatásokon és agroökológiai programokon keresztül, míg a második pillérben rendelkezésre álló 3100 milliárd forint a versenyképességet javító beruházások, fejlesztések és technológiai megújulások finanszírozását segítheti. Demeter Zoltán kiemelte, hogy az elmúlt években sok beruházás elmaradt, mivel nem álltak rendelkezésre megfelelő támogatási konstrukciók. Most azonban adott a lehetőség a fejlesztések elindítására, és számos gazdálkodó már meg is kezdte beruházásait. Hozzátette, hogy a kedvezményes finanszírozási konstrukciók továbbra is meghatározóak a mezőgazdaságban, míg az élelmiszeriparban inkább a piaci és euróalapú hitelek dominálnak.