
Végleg búcsúzhatunk a megszokott növényektől Magyarországon? Itt a válasz
A klímaváltozás miatt egyre gyakrabban merül fel, hogy a magyar mezőgazdaságnak a hagyományos kultúrák helyett más növények felé kellene fordulniuk.
A kacsafarkú szender a rovarok osztályának a lepkék rendjébe, ezen belül a szenderfélék családjába tartozó faj. 2021-ben Az Év Rovara lett.
A kacsafarkú szender jellemzői
A kacsafarkú szender kolibrihez hasonló mozgású rovar, a virágok előtt egy helyben lebeg, majd hirtelen tovareppen bármely irányba, akár hátrafelé is. Magyarországon idáig 20 szenderfajt figyeltek meg; legtöbbjük alkonyatkor vagy éjjel repül, és nappal "szendereg". Könnyen felismerhetők vastag csápjukról, erőteljes testükről, valamint megnyúlt elülső és jóval kisebb hátulsó szárnyukról, melyeket szemmel követhetetlen gyorsasággal mozgatnak.
A kacsafarkú szender röptében szárnyainak alapszíne is látszik: az elülső szürkésbarna, míg hátulsó élénk narancsbarna. Ha éppen pihen, akkor csak az elülső szárnyát mutatja, mellyel jól álcázza magát a talajon vagy fatörzsön. Potrohvége jellegzetes alakú, lapított, lépcsőzetesen keskenyedő (erről kapta a "kacsafarkú" nevet), amely segíti őt a kormányzásban, az éles irányváltásokban. Formáját megnyúlt, fekete vagy fehér pikkelyszőrök alakítják ki. A kacsafarkú szender csendes időben, tavasztól őszig, kora délelőttől kora estig látható az ország bármely vidékén, akár még nagyvárosok emeletes házainak erkélyein is. A kacsafarkú szendert egyébként a magyar kolibrinek is nevezik.
Érdekesség, hogy a szenderek a lepkék között a legjobb repülőnek számítanak, egyes fajok vándorlásuk során akár több ezer kilométert is megtehetnek, és a mediterrán területekről induló vándorútjuk során akár Svédországig és a Brit-szigetekig is eljuthatnak. A magyarországi szenderfajok egy része vándorlepke: minden évben a Földközi-tenger mellől érkeznek az országba, és bár nyáron itt is képesek végigvinni életciklusukat, a teleket már nem élik túl.

A klímaváltozás miatt egyre gyakrabban merül fel, hogy a magyar mezőgazdaságnak a hagyományos kultúrák helyett más növények felé kellene fordulniuk.
Nemcsak a termés mennyisége, hanem egy egész gazdálkodás jövedelmezősége múlhat azon, hogy mennyi víz marad a földeken.
Az erdők túlélésre rendezkedtek be, miközben a kiszáradt avar miatt a tűzveszély is jelentősen megnőtt.
Néhány egyszerű ápolási munkával sok zöldségféle még hosszú heteken át képes új virágokat és terméseket hozni.
Az üzenet egyszerű és jól érthető, megalapozatlansága ellenére könnyen beég az emberek fejébe.
Az Agronómiai Központ és a Téradatkezelő segítségével a PGR még hatékonyabban támogatja az adatvezérelt gazdálkodást.