A kadarka ugyan nem kárpát-medencei fajta eredetét tekintve, ma már annyira fontossá vált, hogy kijelenthető, a kékfrankos mellett a másik hazai szőlőfajtánk.
A kadarka jellemzői
Számos hasonneve van, így például a törökszőlő, a fekete budai, a skadarka Szerbiában vagy a gamza Bulgáriában. A kadarka igazi nemzeti üggyé vált és számos termelő állt mellé, időt és energiát nem kímélve kezdett el alkotni a fajtából. Régi írások a legelterjedtebb szőlőfajtaként említik a 19. században. Jó érés esetén a bora kiemelkedően fűszeres zamatú. Kötöttebb és löszös talajon magasabb minőségű, testesebb vörösborokat, míg lazább homoktalajon vékonyabb, üdébb borokat terem.
Ma a világban közel 1000 hektáron termelnek kadarkát, Magyarországon több mint 300 hektáron találkozni vele, arányaiban a Szekszárdi borvidéken a legelterjedtebb, mennyiségileg pedig a Kunsági borvidéken találkozni vele legtöbbször. Gyakran hasonlítják a pinot noir-hoz, ami elsősorban a kevesebb színanyag miatt van. Közepesen mély rubin, bíbor színvilág, piros bogyós gyümölcsök, cseresznye, friss fűszerek, paprika, mézeskalács, finom herbás és diszkrét virágos jegyek jellemzik. A kadarka nehéz fajta, de érdemes vele foglalkozni, hiszen egy helyi fajtáról van szó, és igazán egyedi, értékes, különleges stílusú borokat lehet belőle alkotni.
Az üzenet egyszerű és jól érthető, megalapozatlansága ellenére könnyen beég az emberek fejébe.
Egyre kilátástalanabb a szántóföldi növénytermesztés jövője, csak rossz és rosszabb megoldások közül válogathatnak a gazdák.
Az előző évek mélyrepülése után a 2026-ban fellendült a traktorok értékesítése Magyarországon.
Egy Somogy megyei házisertés-állományban igazolta a hatóság az afrikai sertéspestis jelenlétét.
Magyarországon tovább csökkent a málnatermesztés, miközben a belföldi keresletet egyre nagyobb arányban importból fedezik.
Az Agronómiai Központ és a Téradatkezelő segítségével a PGR még hatékonyabban támogatja az adatvezérelt gazdálkodást.
