A kadarka ugyan nem kárpát-medencei fajta eredetét tekintve, ma már annyira fontossá vált, hogy kijelenthető, a kékfrankos mellett a másik hazai szőlőfajtánk.
A kadarka jellemzői
Számos hasonneve van, így például a törökszőlő, a fekete budai, a skadarka Szerbiában vagy a gamza Bulgáriában. A kadarka igazi nemzeti üggyé vált és számos termelő állt mellé, időt és energiát nem kímélve kezdett el alkotni a fajtából. Régi írások a legelterjedtebb szőlőfajtaként említik a 19. században. Jó érés esetén a bora kiemelkedően fűszeres zamatú. Kötöttebb és löszös talajon magasabb minőségű, testesebb vörösborokat, míg lazább homoktalajon vékonyabb, üdébb borokat terem.
Ma a világban közel 1000 hektáron termelnek kadarkát, Magyarországon több mint 300 hektáron találkozni vele, arányaiban a Szekszárdi borvidéken a legelterjedtebb, mennyiségileg pedig a Kunsági borvidéken találkozni vele legtöbbször. Gyakran hasonlítják a pinot noir-hoz, ami elsősorban a kevesebb színanyag miatt van. Közepesen mély rubin, bíbor színvilág, piros bogyós gyümölcsök, cseresznye, friss fűszerek, paprika, mézeskalács, finom herbás és diszkrét virágos jegyek jellemzik. A kadarka nehéz fajta, de érdemes vele foglalkozni, hiszen egy helyi fajtáról van szó, és igazán egyedi, értékes, különleges stílusú borokat lehet belőle alkotni.
A hazánkban termesztett sütőtökök jelentős része az óriástök fajtái közé tartozik.
Az ősz nemcsak a lehulló levelek és a hűvösebb napok időszaka, hanem a gyepápolás egyik legfontosabb szezonja is.
Táplálkozási szempontból nincs olyan, hogy „legegészségesebb hús”, mindnek van olyan tulajdonsága, amely miatt értékes lehet az étrendben.
A Dunántúlon már bíztató mennyiségű eső esett, az Alföldön még korai fellélegezni - az ősz folyamán sokkal több csapadék kellene még.
Eddig se volt indokolt eszköz az élelmiszerinfláció ellen, de a legfrissebb adatok fényében végképp nem szól érv a kivezetése ellen.
