A késői laskagomba az osztatlan bazídiumú gombák osztályának a kalaposgombák rendjéhez, ezen belül a laskagombafélék családjához tartozó faj. A téli gombafajaink közé tartozik.
A késői laskagomba jellemzői
A késői laskagomba kalapja nagyjából 4-15 (30) cm átmérőjű, eleinte domború, majd ellaposodik, kagyló-, nyelv- vagy lapát formájú lesz. Szürke, acélszürke, szürkésbarna, kékesfeketés, hidegebb időben sötétebb színű lesz. A lemezek fehéresek vagy sárgásak, szélesek, a tönk kezdetéig lefutnak. A spórapor eleinte fehér, később világos-ibolyás végül világos-barnás színű. A késői laskagomba húsa fehér, az idősebb példányok esetében rágós, szálkás. Rövid, oldaltálló tönkje fehér, néha barnás, amellyel az élő, vagy elhalt lombhullató fákhoz kapcsolódik – ami egyben az egyik fő jellemzője. A késői laskagomba egyedei csoportosan, egymás fölött, csomókban, jellegzetes kagyló alakban jelennek meg.
A késői laskagombáról általánosan elmondható, hogy az ehető és gyógyhatású gombák élelmezésben betöltött szerepe jelentős, táplálkozási értékük többrétű. Fehérjében gazdag, egyszerű szénhidrát tartalma alacsony, miközben nagy molekulasúlyú szénhidráttartalma magas. Érdekesség, hogy a rómaiak a gombát az istenek eledelének hívták, a kínaiak pedig az élet elixírjének tartották. Sőt, kísérlettel tudták igazolni azt, hogy a késői laskagomba képes gátolni az egyes emlő- és vastagbélrák sejtek működését, ezért potenciális szerepe lehet ezen megbetegedések kezelésében és megelőzésében egyaránt.
A talaj világnapján idén a komposztálás jelentőségére hívja fel a figyelmet az ÖMKi.
A tölgyfazuzmó különleges élőlény, mert valójában nem moha, hanem egy alga és egy gomba szimbiózisa.
A mikorrhiza gombák a növényekkel közös tápanyagfelvétellel segítik egymást, növelve a terméshozamot és a talaj egészségét.
A magyarországi gombatermesztés az agrárgazdaság egyik különleges ágazata, amely jelentős mértékben hozzájárul a hazai mezőgazdasági termeléshez.
Óvatosságra inti a gombaszedőket a Budakeszi Vadaspark, tömegével jelentek meg a gyilkosgalócák a hazai erdőkben.
Drasztikusan megemelkedtek a gombamérgezési események az egész ország területén.
A szakértők elárulták, hogy viszonyul a fenntartható gazdálkodás a mennyiségi és minőségi termeléshez.
Az idei magyar kukoricatermés közel kétharmada nem volt alkalmas semmiféle élelmiszeripari felhasználásra.
Ha a pályázati lehetőségekkel kapcsolat tudás hiányzik, azzal jelentősen romolhat a magyar agrárium versenyképessége.
A növényolajok ára felfelé menetel, azaz a repcében és a napraforgóban egyaránt megvan a potenciál.
A lehető legpontosabb adatszolgáltatás a jövőben a vállalatok fejlődésének záloga lehet.
