A nagy őzlábgomba a gombákhoz, ezen belül a kalaposgombák rendjébe, és a csiperkefélék családjába tartozó faj. Ritkás erdők és erdőszélek lakója.
A nagy őzlábgomba jellemzői
A nagy őzlábgomba nagytermetű, feltűnő megjelenésű gomba. Csak a kalapja fogyasztható, mivel a tönk húsa kemény, rostos. Kalapja fiatalon tojásdad, később esernyőszerűen kiterülő, középen csúcsos púppal. Nagyjából 10-30 cm nagyra nő. Fiatalon összefüggően sötétbarna, barna bőre növekedés közben körben felrepedezik, ezért a kifejlett, szétnyílt gomba fehéres, világos szürkésbarnás alapon szabálytalanul rendezett, sötétebb barna, kiálló pikkelyekkel tarkított. Széle rojtos, a kalap bőre pedig nem húzható le. A nagy őzlábgomba tönkje megnyúlt, magas, lefelé fokozatosan vastagabb, alul hagymaszerűen, gumósan kiszélesedő, 10-40 cm hosszú, 1-3,5 cm vastag, a gumó 3-6 cm nagy.
A kalapból csuklószerűen kifordítható. Alapszíne barnás, de bőre növekedéskor szétrepedezik, és így világos sárgásszürkés alapon apró, sűrű, barna pikkelyektől övesen márványozott, tarka. Állománya keményen rostos, szálas, belül üres, csöves. Gyűrűje kettős szélű, szélein puha, barnás, korpás, középen merevebb, porcos, sima, pelyhes. A nagy őzlábgomba a lomb- és fenyőerdőben egyaránt megterem, különösen füves, ritkás, ligetes erdőben, akácosban, bokros helyeken, erdőszéleken. A nagy őzlábgomba az erdők mélyén, sziklás vagy homokos talajon, sőt kertekben is előjön, nyár elejétől késő őszig terem, különösen kora ősszel igen gyakori. Ehető fajta, de inkább csak a kalapját érdemes fogyasztani a tönk rostossága és keménysége miatt.
Jelentős jövedelmet hozhat a szarvasgomba-gyűjtés, de az illegális gyűjtők már az állományt veszélyeztetik.
A növények szárazságtűrő képessége egy rendkívül komplex tulajdonság, amely számos tényezőtől függ.
A zöldségek és gyümölcstermő növények levelein is gyakran látható bevonattal sokszor lehet találkozni a kiskertekben.
A legsúlyosabb minőségi és mennyiségi veszteséget a termesztés során a vírusos betegségek okozzák.
Az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság jelentősen fokozza a gombagyűjtés ellenőrzését.
Több mint 400 kilogramm busa pusztult el az Akolszögi Holt-Tiszában, ahol másfél hónapja bomlanak a parton.
A kertekben élő csigák, közülük is kiemelten a meztelen csigák nagy károkat tudnak okozni az egész tenyészidő során.
Az aszály és a csapadékhiány az állattartás minden szegmensét érinti, aminek hatására a legeltetési időszak drasztikusan lerövidült.
Nézzük, milyen praktikákkal hosszabbíthatjuk meg a tenyészidőt, és hogyan védekezhetünk az őszi betegségek ellen.
A klasszikus évszakok ideje lejárt, el kell felejteni a korábban megszokott fajtákat.
A vadon élő állatok képesek terjeszteni a háziállatok betegségeit, ugyanakkor a háziállatok járványai is átterjedhetnek a vadállományra.
