Nagy őzlábgomba

A nagy őzlábgomba a gombákhoz, ezen belül a kalaposgombák rendjébe, és a csiperkefélék családjába tartozó faj. Ritkás erdők és erdőszélek lakója.

A nagy őzlábgomba jellemzői

A nagy őzlábgomba nagytermetű, feltűnő megjelenésű gomba. Csak a kalapja fogyasztható, mivel a tönk húsa kemény, rostos. Kalapja fiatalon tojásdad, később esernyőszerűen kiterülő, középen csúcsos púppal. Nagyjából 10-30 cm nagyra nő. Fiatalon összefüggően sötétbarna, barna bőre növekedés közben körben felrepedezik, ezért a kifejlett, szétnyílt gomba fehéres, világos szürkésbarnás alapon szabálytalanul rendezett, sötétebb barna, kiálló pikkelyekkel tarkított. Széle rojtos, a kalap bőre pedig nem húzható le. A nagy őzlábgomba tönkje megnyúlt, magas, lefelé fokozatosan vastagabb, alul hagymaszerűen, gumósan kiszélesedő, 10-40 cm hosszú, 1-3,5 cm vastag, a gumó 3-6 cm nagy.

A kalapból csuklószerűen kifordítható. Alapszíne barnás, de bőre növekedéskor szétrepedezik, és így világos sárgásszürkés alapon apró, sűrű, barna pikkelyektől övesen márványozott, tarka. Állománya keményen rostos, szálas, belül üres, csöves. Gyűrűje kettős szélű, szélein puha, barnás, korpás, középen merevebb, porcos, sima, pelyhes. A nagy őzlábgomba a lomb- és fenyőerdőben egyaránt megterem, különösen füves, ritkás, ligetes erdőben, akácosban, bokros helyeken, erdőszéleken. A nagy őzlábgomba az erdők mélyén, sziklás vagy homokos talajon, sőt kertekben is előjön, nyár elejétől késő őszig terem, különösen kora ősszel igen gyakori. Ehető fajta, de inkább csak a kalapját érdemes fogyasztani a tönk rostossága és keménysége miatt.