Legyen Ön is Extra Early Bird | Agrárszektor 2025 konferencia
Szerezze meg jegyét most még Extra Early Bird áron a december 3-4. között megrendezésre kerülő siófoki Agrárszektor 2025 konferenciára, az év egyik legrangosabb agrárszakmai eseményére.
A konferencia értékelést ad az agrárium helyzetéről, egyúttal pedig felvázolja az ágazat előtt álló rövid- és hosszú távú fejlesztési és kitörési lehetőségeket, illetve bemutatja a vállalkozások üzleti döntéseihez szükséges mértékadó prognózisokat.
Az illetékes vízügyi hatóságok vizet juttatnak a Gemenc Zrt. hullámtéren kívüli erdőterületeire, elsősorban a Sió melletti gógai és borrévi erdőkbe. A klímaváltozás hatásai jelentős károkat okoznak nemcsak a kiemelkedő természeti értéket képviselő Gemenci erdőkben, hanem azok állatvilágában is, többek között csökkentve a veszélyeztetett fekete gólya fészkelési hajlandóságát.
Elkezdődött a vízpótlás Magyarországon: óriási területet érint
Mézes Gergely, a Gemenc Zrt. erdészetvezetője az InfoRádióban kifejtette, hogy a Gemenci erdők Közép-Európa egyik legnagyobb összefüggő ártéri erdőterületét alkotják a Duna mentén, Tolna és Bács-Kiskun vármegyében. A terület rendkívül változatos növény- és állatvilággal rendelkezik, számos ártéri kemény- és puhafás ligeterdővel, valamint kiemelt fészkelőhelyet biztosít a fokozottan védett fekete gólyának és a réti sasnak.
Az ártéri erdőnek folyamatos vízutánpótlásra van szüksége, aminek kiemelt jelentősége van az állatvilágban is, ugyanis a már említett fekete gólyák fészkelése nagymértékben függ a folyamatos vízborítottságtól
- hangsúlyozta az erdészetvezető.
Rengeteg ilyen növényt ültetnek az országban: itt mindent ellepnek
A szakember rámutatott, hogy a 2013-as kiemelkedően nagy árvíz óta egészen 2024-ig elmaradtak a szükséges dunai árhullámok, ami már látható károkat okozott mind a fiatalabb, mind az idősebb erdőállományokban. A fekete gólyák fő táplálékát jelentő halállomány utánpótlását szintén kedvezőtlenül befolyásolta az éghajlatváltozás, aminek következtében jelentősen romlott a madarak költési sikeressége a Gemenci erdőkben.
A vízügyi igazgatóság nemrégiben kezdte meg a víz beeresztését a Duna melletti árterületekre. Mézes Gergely elmondta, hogy ez nem egyedi eset, korábban is történtek hasonló beavatkozások. Amikor a műszaki feltételek és a jogszabályi keretek lehetővé teszik, a vízügy rendszeresen enged többletvizet a megfelelő csatornákba. Július végén a Duna vízszintje Bajánál elérte a kritikus három méteres szintet, ami szükségessé tette a vízpótlást.
Csak néha zúdult le nagyobb víztömeg a környéken a nyári időszakban, de az kevésbé hasznosul, mint a hosszan, lassan érkező csapadék
- jegyezte meg az erdészetvezető.
Sokkoló, ami a Tiszával történt: ilyen még soha nem volt korábban
A szakember szerint a térségben az éves csapadékmennyiség ugyan nem változott jelentősen, de annak eloszlása problematikussá vált. A legtöbb csapadék ősszel, télen vagy kora tavasszal érkezik, míg a tavasz további része és a nyár kritikusan száraz. További gondot jelent, hogy a Duna vízgyűjtő területein egyre kevesebb hó esik télen, így elmaradnak a korábban rendszeresen érkező, az erdők elöntését biztosító árhullámok.
Mézes Gergely a jelenlegi mesterséges elárasztást fontos, de csak részleges megoldásnak tekinti, és reméli, hogy a közeljövőben nagyobb árhullám érkezik a Dunán. Kiemelte, hogy a folyamatos vízbeeresztés a víztest közelében lévő növény- és állatvilágnak jelentős segítséget nyújt, hiszen minden vadállat - legyen szó szarvasról vagy vaddisznóról - igényli a vizet. A megfelelő vízutánpótlás zöldebb, frissebb növényzetet eredményez, ami vonzóbb táplálékforrást jelent például a szarvasok számára is.
