Hozzátették: a cég vagyonkezelésében lévő területeken az átlagos évekhez mérten háromszoros, mintegy 150 hektáros többletmunkát jelentett a kárt szenvedett erdősítések ismétlése, pótlása. Ennek egyrészt az volt az oka, hogy a Dunán tavaly levonult árhullámok a fiatal erdőkben jelentős kárt okoztak azzal, hogy a csemeték több napig, akár hetekig víz alatt álltak, másrészt a homoki- és dombvidéki erdőterületeken a rendkívüli szárazság, a rekordokat döntő hőhullámok miatt jelentős aszálykár jelentkezett. Azt írták, hogy a zrt. az elmúlt három évtizedben a természetvédelmi okokból az engedélyezett famennyiség 75-80 százalékát termelte ki, és több fát ültetnek, mint amennyit kitermelnek, így - ahogyan ez országosan jellemző - nő az erdősültség a Gemencen.

Ez a 6 hektáros projekt mindent megkérdőjelez, amit az erdőtelepítésről hittünk

2023-ban olyan megállapodás született a WWF és a K&H között, amelynek célja a biodiverzitás fontosságára való figyelemfelhívás.

Kitértek arra, hogy az erdészeti társaság kezelésében lévő területen az alföldi, homoki termőhelyen álló tölgyesek, kőrisesek a jelenlegi környezeti viszonyok mellett természetes felújulásra nem képesek, hanem erdészeti munkával, erdőkezelés eredményeként jöttek létre, újultak meg. A hegyvidéki erdőkben az erdészek által többfelé alkalmazott, folyamatos erdőborítást eredményező kísérletek elsősorban a termőhelyi tényezők - kevesebb csapadék, a talajvíz csökkenése, a fafajok megújulási tulajdonságai, az inváziós növények tömeges jelenléte - miatt eddig kevés sikerrel jártak, de a szakemberek keresik a megoldásokat. Kiemelték, hogy az erdészet külön figyelmet fordított az őshonos és helyi termesztésű kocsányos tölgy, fekete nyár és fehér fűz szaporítóanyagának visszaültetésére.