Már véleményezhető a Magyar Élelmiszerkönyv kávéra, pótkávéra vonatkozó előírásainak módosításáról szóló rendelet tervezete.
A finomított cukor kerülése egyre inkább a figyelem középpontjába kerül az egészségtudatos táplálkozásban.
A gyártók csökkentik az üdítők cukortartalmát, így egyre kevesebb cukros ital érhető el a hazai boltokban.
Az EU dömpingellenes vámokat vetett ki a Kínából származó eritritol édesítőszerre.
A Szupermenta szezonális terméktesztjén a Nébih szakemberei összesen 19 termék laboratóriumi vizsgálatát végezték el.
Egyre több termékben találhatók a cukor helyett más alternatív édesítőszerek, melyek fő előnye, hogy az ezekkel készült élelmiszerek kalóriatartalma alacsonyabb.
Egészséges étrend mellett nem okozhat problémát az aszpartám jelenléte az élelmiszerekben, üdítőitalokban.
Bár a WHO lehetségesen rákkeltőnek kategorizálja az aszpartámot, úgy tűnik, egyelőre pánikra nincs ok.
Elemzők szerint egyelőre kivárnak, ha nincs más megoldás, akkor jöhetnek a receptek újratervezése.
A WHO rákkutató részlege, a Nemzetközi Rákkutatási Ügynökség lehetséges rákkeltő anyagnak fogja nyilvánítani a jövő hónapban az aszpartámot.
Természetesen édes csokoládét fejlesztettek ki.
Mindkettőt kapcsolatba hozták az elhízással és különféle betegségekkel.
Kapcsolatba hozhatók a cukorbetegséggel és a magas vérnyomással is.
Bár a télből még egészen jól jöttek ki a magyar méhészek, a mostani aszályos időszak számukra is egyre nagyobb problémát jelent.
A kiskerti növénytermesztés egyik legkritikusabb szakasza a vetés és az azt követő gondozás.
A szakértő szerint több régi cég is eltűnhet a magyar gabonapiacról, a helyüket pedig új szereplők tölthetik be.
Bevethető háziszer, ha ledarálunk néhány chilit és fokhagymát, majd permetszert készítünk belőlük.
A gyümölcs teljes sárgulását utóéréssel, gyakran etilén gáz alkalmazásával érik el.
A szántóföldi növénytermesztés kihívásaira keresi az ország a választ. Egyértelmű a szakmában, hogy a minőség fokozására ma már nem a piaci előny megszerzése miatt szükséges, hanem létkérés.
A kritikus fenológiai időszakokban végzett, jól megválasztott kezelések a termés mennyiségét és minőségét is alapvetően befolyásolják.
A peronoszpóra a szőlő egyik meghatározó gombabetegsége. A fertőzésnek kedvező helyzetben és megfelelő védelem nélkül károsítása nyomán akár 80–100%-os lomb- és fürtkár is kialakulhat.
Újraindulhatnak az elhalasztott agrárberuházások: a pályázati források és a napelemes acélépítés kombinációja hozhat fordulatot.
