A térségben hosszú ideje száraz, csapadékmentes az időjárás, tűzgyújtási tilalmat rendelt el a hatóság.
Úgy fest a talaj április végén, mintha már nyár eleje lenne - egyelőre nem indul jól az idei szántóföldi szezon.
A mai naptól fogva tűzgyújtási tilalom lép életbe két vármegyében is Magyarországon.
A csapadékhiány álló- és folyóvizeink alacsony vízállásában is megmutatkozik, Budapestnél a vízmérce szerda reggel mindössze 84 centimétert mutatott.
A májusi hosszú hétvégén melegedő időre és sok napsütésre készülhetnek a magyarok.
Óriási repedések keletkeztek az aszály hatására, a szárazság a következő napokban tovább fokozódik, kevéske eső csak délnyugaton eshet.
A legrosszabb forgatókönyv szerint az évszázad végére a főváros klímája Észak-Irán egyes területeihez hasonlíthat.
Az ország legnagyobb részét aszály sújtja, igen nagy szükség lenne már az áztató esőkre itthon.
Az európai mezőgazdaság működését egyre inkább olyan folyamatok határozzák meg, amelyek nem mindig látványosak, mégis alapjaiban alakítják át a termelési környezetet.
Nem akar térségünk fölött délnyugatira fordulni a légköri áramlás, amely enyhébb, csapadékosabb időt hozhatna.
Csak a hét első napjaiban öntözhetnek elszórt záporok itthon, a nedvességet azonban hamar felszárítja a szél.
Az áprilisi fagyok ismét komoly kockázatot hoztak a magyarországi mezőgazdaság számára.
Az elmúlt években egyre több gazdálkodó megtapasztalhatta, hogy a korábban stabilnak hitt talajvízszint egyre kiszámíthatatlanabbá vált.
Hazatérő fecskéinknek az idei aszályos tavaszon ismét nehéz vagy éppen lehetetlen sarat találniuk.
Több napon is alakultak ki éjszakai fagyok az elmúlt héten, amelyek sokfelé okoztak súlyos károkat a gyümölcsösökben.
Saras eső okozott bosszúságot az autósoknak, ráadásul még csütörtökön is számítani lehet rá.
Bár a fagyveszély elmúlt, a következő időszakban nagy szüksége lenne a növényeknek az éltető esőre.
A Balaton vízszintje több mint 20 centiméterrel alacsonyabb a tavaly ilyenkor mért adatoknál, és jelenleg 90 centiméter körül stagnál.
A legfrissebb előrejelzések szerint kritikus időszak előtt áll a magyar gyümölcstermesztés.
A Kiskunság és a Nyírség erdőtelepítései hozzájárulhatnak a táj szárazodásához, mert a zárt erdők csökkentik a csapadék talajba szivárgását.
A 2022-es történelmi aszálynál is rosszabb évre számíthatnak idén a szántóföldi növénytermesztők Magyarországon.
Az automatikus mérések több szempontból is jelentősen segítik a telepvezető döntéseit.
A szamóca - vagy ahogy a köznyelvben szinte mindenki nevezi, a földieper - gondozása a nyári betakarítással nem ér véget.
Az idei év kegyetlen őszinteséggel mutatta meg, mennyire sérülékeny lett a magyar mezőgazdaság.
A régi bölcsesség szerint a gazdák három rossz évet tudnak túlélni, de az idei már zsinórban a hatodik rossz év.
