A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Víztudományi Karának adjunktusa a Magyar Nemzetnek adott interjújában kifejtette, hogy az éghajlat egyértelműen kedvezőtlen irányba változik, és a száraz évszakok várhatóan egyre hosszabbak lesznek a jövőben. Az elmúlt évszázadban Magyarország átlaghőmérséklete körülbelül másfél fokkal emelkedett, és ez a növekedés nem átmeneti jelenség, hanem tartós tendencia, amely minden évszakot érint. A szakértő prognózisa szerint ez a folyamat a közeljövőben nem áll meg, sőt, az elkövetkező 50-100 évben akár két-két és fél fokos emelkedés is bekövetkezhet.

Aggasztó a helyzet: rengeteg víz hiányzik a magyar földekből

Az ország túlnyomó részét nagyfokú aszály sújtja, a júniusi átlagcsapadék több mint másfélszerese hiányzik a talaj felső 1 méteres rétegéből.

Eltűntek a többnapos, csendes esőzések, és helyettük a csapadék egyre nagyobb része heves zivatarok formájában hullik

- hívta fel a figyelmet Goda Zoltán.

Ez jelentős problémát okoz mind a mezőgazdaság, mind a vízbázisok szempontjából, mivel az intenzív esőzések során a víz nem tud beszivárogni a talajba, hanem gyorsan lefolyik a felszínen, és a folyókon keresztül elhagyja az országot. Az idei helyzetet értékelve a szakértő elmondta, hogy az ország jelentős részén már most is súlyos aszály tapasztalható. A június elején átvonult hidegfront csak az ország nyugati felére hozott csapadékot, míg a délkeleti térségek teljesen szárazon maradtak. Annak ellenére, hogy június hagyományosan a legcsapadékosabb nyári hónap, a déli országrészben idén eddig még nem esett eső. A szakértő szerint a tavaly nyáron tapasztalt időjárás leginkább a mediterrán térségre jellemző.

Romokban a kukorica Magyarországon: idén is nagyot bukhatnak a termelők?

A növénynek nagyon gyorsan kellene egy kiadós eső, de egyelőre az előrejelzések szerint erre nincs sok esély.

A jövőben gyakrabban lehet ilyen nyarunk, ugyanis a Föld északi féltekéje az átlagnál gyorsabban melegszik, így csökken a hőkontraszt a trópusi területek és az északi félteke között, ezáltal legyengülnek az áramlatok

- részletezte.

A hazánkban lehulló csapadék kétharmada a Kárpát-medencén kívülről származik, míg egyharmada helyben keletkezik. A lokális csapadék keletkezésének feltétele, hogy helyben is legyen elegendő vízterület. A megoldási lehetőségekről szólva Goda Zoltán kifejtette, hogy az elmúlt évszázadokban a mezőgazdasági területek növelése érdekében számos vizes élőhelyet lecsapoltak, és gyakorlatilag a Dunától a Tiszáig mindent művelés alá vontak. Most azonban éppen az ellenkezőjére lenne szükség: vissza kellene adni ezeket a területeket a víznek.

Kegyetlen hőség lesz itthon: kemény, ami a magyarokra vár jövő héten

Kánikula várható június utolsó hetében Magyarországon, oda kell figyelni a nagy melegben.

A szakértő szerint egy Tolna vármegyényi területből kellene országszerte vizes élőhelyeket kialakítani a vízháztartás egyensúlyának helyreállítása érdekében. Ez önmagában nem oldaná meg az összes problémát, de javíthatna a mikroklímán és elősegíthetné a helyi csapadékképződést is. Goda Zoltán nem tartja célravezetőnek, hogy vizet szivattyúzzanak a Dunából vagy a Tiszából az Alföldre, részben azért, mert ezeknek a folyóknak a vízszintje gyakran alacsonyabb, mint az Alföld felszíne.

Hanem inkább a lehulló csapadékot kellene helyben felfogni és hasznosítani

- javasolta, hozzátéve, hogy ez olcsóbb és hatékonyabb megoldás lenne.

Az egyéni felelősségvállalás kapcsán a szakértő hangsúlyozta, hogy az önkormányzatok és a lakosság hozzáállása kulcsfontosságú. Fontosnak tartja, hogy az emberek otthonaikban gyűjtsék az esővizet, és azt használják öntözésre a vezetékes víz vagy a kútvíz helyett. Mivel az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésében globálisan nem sikerült megfelelő eredményt elérni az elmúlt években, Magyarországon elsősorban a megváltozott éghajlati viszonyokhoz való alkalmazkodást tartja fontosnak.