Az ország nagy része jelenleg is közepes, nagyfokú vagy súlyosan aszályos területnek számít, annak ellenére, hogy augusztus második felére némileg mérséklődött az aszály szintje. Kovács Attila, a HungaroMet agrometeorológusa szerint az idei helyzet nem olyan súlyos, mint a 2022-es volt, de ez nem ad okot a megnyugvásra. A szakértő elmagyarázta, hogy a két aszályos év közötti különbség fő oka, hogy 2021-22 tele rendkívül száraz volt, így a talaj mélyebb rétegei nem tudtak feltöltődni. Ezzel szemben idén a talaj nagyjából egy-másfél méternyire telített volt a tavalyi őszi és idei márciusi csapadéknak köszönhetően.

Idén a tavasz és főként június volt csapadékszegény, miközben ez utóbbi az év legcsapadékosabb hónapja kellene, hogy legyen. A júliusi és augusztusi esők már nem tudták pótolni a hiányt, mert a magas hőmérséklet miatt a lehullott csapadék gyorsan elpárolgott.

A szakértők szerint az is aggasztó, hogy az ország aszály által sújtott középső részében idén kevesebb volt a csapadék, mint 2022-ben. Az Alföld egyes részein április 1-je óta mindössze 90 mm csapadék esett, míg 2022-ben ugyanezen időszakban 100-120 mm volt. Különösen Békés és Csongrád-Csanád vármegye érintett, ahol az aszály szintje talán a 2022-est is meghaladja.

A csapadékmennyiség változékonysága jól látszik az elmúlt évek adatain: 2020-ban 630 mm, 2021-ben 514 mm, 2022-ben 497 mm, 2023-ban 767 mm, míg 2024-ben csak 525 mm csapadék esett országos átlagban. Idén augusztus 20-ig mindössze 269 mm eső esett, ami azt jelenti, hogy a tavalyi, amúgy is kevés csapadéknak csak nagyjából a fele hullott le 8 hónap alatt.

Berceli Balázs, az Időkép.hu meteorológusa rámutatott, hogy nemcsak a csapadék mennyisége, hanem annak intenzitása és területi eloszlása is problémát jelent. Régebben gyakoribbak voltak a tartósabb, áztató esők, ma inkább a felhőszakadások jellemzőek, amelyek során a víz nagy része elfolyik a talaj felszínén, ahelyett, hogy beszivárogna.

A szakértők szerint Magyarország egy mediterránabb jellegű térségbe kerül, ahol a nyarak melegebbek, a telek enyhébbek lesznek, és főként nyáron kevesebb csapadék várható. Az enyhébb telek a mezőgazdaságot is megviselik, mert a kártevők és kórokozók jobban elszaporodhatnak, valamint a talaj tömörödöttsége is problémát okozhat.

A hőmérsékleti adatok is aggasztó tendenciát mutatnak: 2024 volt az eddigi legmelegebb év 1901 óta, 12,9 fokos országos középhőmérséklettel, szemben az 1991-2020 közötti 10,8 fokos átlaggal. A trópusi éjszakák száma is jelentősen nőtt: míg a múlt század elején átlagosan 6 ilyen nap volt évente, 2024-ben már 16. A meteorológusok szerint a nagyon meleg, aszályos periódusok egyre gyakoribbak lesznek hazánkban, mivel Európa melegszik a leggyorsabban a kontinensek közül. A mezőgazdaságban érdemes lehet a szárazságtűrőbb növények felé fordulni, valamint az öntözést bevezetni, ahol csak lehetséges.