2022. szeptember 26. hétfő Jusztina

Itt a helyzetjelentés a magyar földekről: búcsút inthetünk az idei kukoricának?

Nem volt kegyes az idei év a szántóföldi növénytermesztőkhöz. A lényegében már tavaly ősz óta tartó száraz időszak mind az őszi, mind a tavaszi vetésű növénykultúrákat megviselte, és április vége, május eleje óta ugyancsak száraz és jobbára meleg hetek, hónapok vannak mögöttünk. Így, bár a vetések szépen alakultak, a gazdáknak hamarosan azzal kellett szembesülniük, hogy egyre komolyabb gondokat okoz a szárazság a földeken. Különösen igaz ez az ország keleti felére, ahol egész táblák, egész állományok mentek tönkre az elmúlt időszakban a csapadékhiány és a forróság miatt. A nyugati országrészbe jobbára volt elegendő csapadék, de azért ott sem lehetnek maradéktalanul elégedettek a termelők. Az Agrárszektor éppen ezért ismét megkérdezte a magyar gazdákat az idei évi tapasztalataikról, a már meglevő terméseredményeikről és a várható terméshozamokról és kilátásokról.

Agrárszektor 2022 konferencia

Közeleg az év nagy agráreseménye, a jubileumi Agrárszektor Konferencia 

Tizedik alkalommal rendezi meg az idén a Portfolio Csoport kétnapos siófoki Agrárszektor Konferenciáját, amely az egyik legnagyobb és legjelentősebb szakmai eseménynek számít a hazai agráriumban. A november 30-december 1-jei jubileumi eseménynek a siófoki Hotel Azúr szálloda és konferenciaközpont ad otthont. A konferencia valamennyi olyan fontos agrártémával foglalkozik, amely hosszú távon is döntő hatást gyakorolhat az agrárgazdasági szereplők tevékenységeire. A rendezvény az agrárium valamennyi résztvevőjének – a mezőgazdasági termelőknek, az élelmiszerfeldolgozóknak, a gazdálkodókat kiszolgáló szolgáltatóknak és a kereskedőknek – hasznos és naprakész információkat nyújthat, akik az államigazgatási, a vállalati-üzleti és az érdekképviseleti szféra csúcsvezetőtől hallhatnak színvonalas szakmai előadásokat és kerekasztal-beszélgetéseket. Ne mulassza el, és jöjjön el a Portfolio Csoport siófoki Agrárszektor Konferenciájára november 30-december 1. között! 

Hiába jött egy komolyabb lehűlés az elmúlt héten, a hidegfront nem hozott érdemi változást a szántóföldi növénykultúrák számára. Míg az ország nyugati felében továbbra is elegendő, vagy kicsit talán sok csapadékkal kell is számolni, a Dunától keletre továbbra is komoly gondokat okoz az aszály és a szárazság. A kalászosok betakarítása az ország teljes területén folyamatban van, ám a hozamok csak a legjobb esetben érik el a tavalyi eredményeket, így a gazdák már annak is örülhetnek, ha csupán megközelítik azokat. Az azonban továbbra is óriási kérdés, hogy mi lesz az idei kukoricával, ennek a növénynek a sorsa foglalkoztat most minden növénytermesztőt és állattenyésztőt. Az Agrárszektor ezért ismét megkérdezte a magyar gazdákat arról, hogy mit tapasztaltak az idei év során, és hogy mire számíthatnak, miben bizakodnak a betakarítást illetően.

Somogy megyében a Lagroland Kft. ügyvezető-tulajdonosa, Lassu Béla kérdésünkre elárulta, hogy 900 hektáron gazdálkodnak, őszi búzát, repcét, kukoricát és napraforgót vetnek, a vetésszerkezet 6 évvel ezelőtt eltolódott az őszi kultúrák felé. A szakember elmondta, hogy a repce betakarítását már befejezték, most fogják elkezdeni a búza aratását. Repcéből 3,3 tonna/hektár lett az átlaghozam, Lassu Béla azonban elmondta, a búzánál abban bízik, hogy el fogják érni a 7 tonna/hektáros hozamot. A somogyi vállalkozás tulajdonos-ügyvezetője hozzátette, hogy nekik szerencsére elegendő csapadékban volt részük, bár ez a sok éves átlagnál kevesebb volt, noha nem annyival, mint a keleti országrészben. Lassu Béla szerint az elmúlt száz évben átlagosan 6-700 mm-nyi csapadék esett a térségben az év során, most ennek a felénél vannak, ami időarányosan nem rossz, de azért érzik, hogy kevesebb lett a csapadék. A szakember beszélt arról is, hogy Magyarországon a szántóföldi növénytermesztés nagyon ki van szolgáltatva az időjárásnak, a hőmérsékletnek és a csapadéknak, így kelet-magyarországi gazdálkodók hiába tettek meg mindent, fele annyit tudtak csak termelni, mint egy átlagos évben. Lassu Béla felhívta arra is a figyelmet, hogy mindenki az idei aszályt emlegeti, mint a termést negatívan befolyásoló tényezőt, pedig valójában már tavaly augusztusban nagyon száraz volt a talaj, amikor elő kellett készíteni a talajt az őszi vetésekhez. És ha nem lehet rendesen elvégezni ezeket az előkészítő munkálatokat, az már önmagában hektáranként pár mázsával csökkenti a várható termést.

A Bácsbokodi Aranykalász Zrt. növénytermesztési szakreferense, Gróf Zoltán az Agrárszektornak elmondta, hogy szűk 1000 hektáron termesztenek növényeket, őszi árpát, őszi búzát, kukoricát, silókukoricát és napraforgót, a vetésszerkezet pedig néhány éve stabil. A szakember beszélt arról is, hogy a kalászosoknál már befejezték az aratást, mind az árpa, mind a búza esetében közepes terméseredmények születtek. Az árpa 5,5 tonnát hozott hektáranként, a búza 5 tonnát, miközben egy átlagos évben az árpa inkább 9 tonnás hozamot szokott produkálni hektáronként, a búza pedig 8-at. Most ennek valamivel több, mint a fele lett csak meg, mondta a Bács-Kiskun megyei vállalkozás növénytermesztési szakembere. Gróf Zoltán beszélt arról is, hogy a kukorica- és a napraforgóállományok rendkívüli módon szenvednek a szárazság miatt, ugyanis idén a tavalyi csapadékmennyiségnek a fele se hullott le. A szakember beszélt arról is, hogy a vetést követően még ígéretesek voltak a kukorica- és napraforgótáblák, de most nem tudja, mi lesz velük. Ezen kultúrák kapcsán Gróf Zoltán nem is mert jóslatokba bocsátkozni, mondván, ha a júliusban is folytatódik a csapadékmentes, forró és száraz idő, akkor az a véget jelentheti ezeknél a növényeknél idén.

A Szerencsi Mezőgazdasági Zrt. közel 4000 hektáron folytat szántóföldi növénytermesztést, és őszi árpát, őszi búzát, tavaszi árpát, tritikálét, siló- és szemeskukoricát, valamint rozst és repcét termesztenek, illetve egyéb takarmánynövényeket az állatok számára, tudhattuk meg a vállalat vezérigazgató-helyettesétől, Dr. Szabó Pétertől. A szakember elmondta, hogy zömében állattenyésztő vállalkozás révén a szántóföldi növénytermesztésük leginkább az állatállomány takarmányozására szolgál, megfelelő takarmánybázis kialakítására törekednek, és arra, hogy ne kelljen takarmányt vásárolniuk. A vetésszerkezet is emiatt változott meg az utóbbi időszakban, a kukorica termőterülete nőtt a napraforgó rovására. Dr. Szabó Péter beszélt arról is, hogy az őszi árpa betakarítását befejezték, a többi kalászosé még folyamatban van. Az árpánál elmondható, hogy a termésátlag nem érte el az 5 tonnát hektáronként, a tritikálé a részeredmények alapján kicsivel 5 tonna felett lesz, a repce viszont jobb eredményeket hoz, mint amire számítottak, 3,5-4 tonna/hektáros betakarításra számítanak. Az őszi búzát illetően a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei vállalkozás vezérigazgató-helyettese úgy fogalmazott, hogy változóak az eredmények. Ahol napraforgó után vetették, ott érvényesült a negatív előveteményi hatás, és csak 4 tonna körüli hozamok vannak hektáranként, míg a repce után vetett őszi búzánál 6 tonnás eredmények születtek. Dr. Szabó Péter elárulta, hogy a kukoricaállományaik rossz állapotban vannak, a csapadékhiány erősen megviseli ezeket a kultúrákat. Ezeknél a növényeknél erősen kérdéses, mi lesz a terméssel, a szakember szerint itt is meg fognak feleződni a hozamok, de lehet, lesznek olyan táblák is, ahol
meddők maradnak a növények. Ez pedig ugyancsak nehéz helyzetbe fogja hozni a vállalkozást, mert ha nem tudnak elegendő takarmányt termelni az állatállomány számára, akkor kénytelenek lesznek vásárolni belőle, ami a jelenlegi árak mellett szinté érzékeny veszteség lesz.

Látható tehát, hogy hiába érkezett meg az elmúlt héten a lehűlés, nem hozott magával számottevő csapadékot, annyit pedig végképp nem, hogy fordulatot idézzen elő a földekben, és kicsit enyhítse az ország keleti felében tapasztalható aszályt. Különösen aggasztó a kukoricaállományok helyzete, sokan már attól is tarthatnak, hogy a tavalyi eredmények felét se fogják elérni az idei számok, már ha egyáltalán lesz betakarítható termés a földeken. A száraz, csapadékhiányos időjárás miatt egyébként már több Békés megyei gazda elkezdte a kukorica silózását. A takarmány csökkenő mennyiségét és gyenge minőségét állattenyésztési ágazat is meg fogja érezni, ahogy arról az Agrárszektor is beszámolt.

EZ IS ÉRDEKELHET

Címlapkép: Getty Images
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
KONFERENCIA
Agrárszektor Konferencia 2022
Jubileumi, 10. Agrárszektor konferenciánkat rendezzük meg idén!
Budapest Economic Forum 2022
Jön a Portfolio legjelentősebb makrogazdasági konferenciája,
Győr - Nyugat-magyarországi Gazdasági Fórum 2022
Átfogó kép a hazai gazdasági helyzetről - ingyenes gazdasági fórum a helyi vállalatoknak.
Sustainable World 2022
A Portfolio jövő vállalatainak szóló konferenciája - fenntarthatóság, ESG, zöld pénzügyek,
EZT OLVASTAD MÁR?