Tóth Tamás, a Syngenta vetőmag üzletágának marketing vezetője lapunknak elmondta, hogy tavalyi év aszály sújtotta időjárásában sok helyen a kalászosok voltak a leginkább (ha nem az egyedüli) jövedelmező növények. Ennek köszönhetően az őszi kalászosokban jelentős területnövekedés történt, ami főként a kukorica felől az őszi búza irányába hatott. Azt is el lehet mondani, hogy a tavalyi, illetve az idei év elejét jellemző extrém magas műtrágyaárak, valamint szintén az aszály miatt sokan a napraforgó felé fordultak, ám ez a trend a műtrágya -és gázárak mérséklődésével, valamint a csapadék megérkezésével végül vélhetően nem okoz napraforgó terület növekedést a tavalyi évhez képest. Ami talán szignifikáns változásnak számíthat, az a támogatások által ösztönzött ugaroltatás, ami bizonyos területeken érezhető, ugyanakkor valódi területnövekedését egyelőre nehéz becsülni.

Lépéseket sürgetnek a magyar agráriumban: ezen sok minden múlhat

A szemlélet- és gyakorlatváltás elengedhetetlen a vízgazdálkodásban Magyarországon.

Teret hódíthatnak a szárazságtűrő növények?

Valóban igaz, hogy a nyarak egyre szárazabbak és melegebbek, ugyanakkor a klímaváltozás sok extrém időjárási anomáliát hoz magával. Gondoljunk csak az idei év csapadék miatt megkésett vetéseire, vagy a horvátországi árvizekre. Nehéz ezekre a kihívásokra felkészülni, ugyanakkor nemesítéssel és tudatos hibridválasztással valamelyest csökkenthetően a kockázatok. Jelenleg a kukorica vetésterülete sínylette meg leginkább a száraz, csapadék nélküli éveket, míg a napraforgó viszonylatában új szintre emelkedtünk és vélhetően 700 ezer hektár körül maradhat a vetésterület akár hosszabb távon is. Nem csak a termőhely helyspecifikus gondolkodás, de az óriási mennyiségű adatok elemzésén alapuló döntések miatt

- vélekedett a szakember.

Sok ország, mely korábban búzát importált Ukrajnából, rizsre cserélte a piacról eltűnő terméket. Egyiptom azonban kitartott a búza mellett, de Ukrajna helyett az EU-ból és az USA-ból kezdték el beszerezni. A Syngenta vetőmag üzletágának marketing vezetője ugyanakkor elmondta, hogy magyarországi gazdálkodók viszonylag stabil vetésszerkezettel működnek, amibe időnként bekerül egy-egy különleges növény, azonban komoly változásokat valószínűleg nem eredményez rövid távon.

Ezt jó, ha minden gazda tudja: itt a friss előrejelzés, ez vár a földekre a héten

Folytatódik a kora nyári idő, és csak elszórtan lehet záporokra, zivatarokra számítani.

Így készülhetnek a gazdák a jövő kihívásaira?

Az ismert problémák (válság, infláció, időjárás, energia, áremelkedése, hiány ukrán gabona stb.) a termelőket sem kímélték mostanában, ez már nem újdonság. A kérdés az, hogy vajon mit tehetnek a gazdák azért, hogy a jövőben könnyebben megbirkózhassanak a hasonló akadályokkal? Tóth Tamás szerint egy dolgot mindenképpen érdemes kiemelne ebben a kérdéskörben, mégpedig az adat alapú döntéshozatalt, ami igaz lehet a gazdálkodásra éppúgy, mint a kereskedelemre.

Fontos felismernünk, hogy az adatok mennyisége és az új technológiák - mint például a mesterséges intelligencia - milyen új lehetőségeket nyitnak meg. A Syngenta az újabb és ellenállóbb hibridek mellett, az okszerű és modern technológiai javaslatokkal igyekszik a termelők segítségére lenni, de azt mindenképpen fontos kiemelni, hogy sikert csak közösen érhetünk el, hiszen kölcsönösen függünk egymástól. A lehetőségekhez képest a legtöbbet kell kihoznunk a növényeinkből egy-egy adott hektáron, ráadásul mindezt a környezetünk és talajaink megóvásának figyelembevételével, hosszú távra tervezve. Ez lesz a jövő legnagyobb kihívása.