A szakember rámutatott, hogy a talajban már augusztus közepére súlyos nedvességhiány alakult ki. Ha az időjárási feltételek nem változnak, a 2022-es rendkívüli aszályt is felülmúlhatják a 2026-ra prognosztizált negatív rekordok. Bardóczi a 2022-es esztendőt tekinti a települési zöldinfrastruktúra fekete nyarának, ahonnan az idős fák állapotának trendszerű romlása elindult. Ez a hanyatlás ma már nemcsak a lebetonozott utcákon, hanem a parkokban és az erdőkben is egyértelműen megfigyelhető.

A tartós szárazság elpusztítja a talaj létfontosságú gomba- és baktériumflóráját. A harmatképződés leállása és a légszárazság miatt a fák bezárják a gázcserenyílásaikat, hogy csökkentsék a párologtatást. Ezzel a lépéssel azonban megszűnik a természetes hűtésük, lelassul az anyagcseréjük, a lombkorona pedig kényszerűen felkészül a nyugalmi időszakra. A túlélés érdekében a növények már nyáron megritkítják vagy teljesen ledobják a lombjukat, ezzel egy sajátos, "hamis őszi" állapotot idézve elő.

Amikor hónapokkal később megérkezik a csapadék, ezt a "hamis őszt" egy "hamis tavasz" váltja fel, vagyis a fák új leveleket, sőt akár virágokat is hoznak, amelyek azonban az év végi fagyok beköszöntével elpusztulnak. Ez a felesleges energiabefektetés annyira kimeríti a növényeket, hogy a megjelenő kártevők és kórokozók könnyedén végeznek a már amúgy is végletekig legyengült egyedekkel.

A főtájépítész szerint a folyamat következményeként tíz éven belül elveszíthetjük a nagy fák 40 százalékát, amelyek jelenleg a városi lombtömeg 95 százalékát adják. Mindeközben a tíz évnél fiatalabb fák fejlődése is megreked, a sorozatos aszályok miatt ugyanis mesterséges öntözés nélkül esélyük sincs a túlélésre. Intő példaként a Gellért-hegyet említette, ahol a sekély, sziklás talaj miatt a növényzet már 2022 augusztusának közepén "hamis télbe" fordult, ami jól szemlélteti, milyen drasztikus következményekkel járhatnak a jövőbeli száraz időszakok.