Most ég el a kukorica Magyarországon, és nem látni a pusztulás végét

Most ég el a kukorica Magyarországon, és nem látni a pusztulás végét

agrarszektor.hu
Brutálisan megsínyli a hetek óta tartó hőséget a kukorica Magyarországon, már most ötvenszázalékos terméskieséssel lehet számolni a Duna-Tisza közén, és még közel sem látni a folyamat végét. Bár a 2022-es rendkívüli aszálynál kisebb lesz a kár, eljöhet az a pillanat, amikor már nem az lesz a kérdés, mennyi termést hoznak a növények, hanem hogy életben maradnak-e egyáltalán. Egyes szakértők szerint a kukorica esetében akár heti százmilliárd forintra is rúghat a jelenlegi veszteség, de az biztos, hogy a tényleges károk mértéke a további hetek időjárásától függ.

Kistermelők, ökotermelők és fiatal gazdák, FIGYELEM!

A Portfolio Csoport májusi AgroFood és AgroFuture konferenciáján a kistermelők, ökotermelők és fiatal gazdák ismét kedvezményes, fix 30 000 Ft + áfa áron vehetnek részt! A Portfolio május 19-i AgroFood konferenciáján az élelmiszeripar dilemmái, aktualitásai és prognózisai lesznek fókuszban, míg május 20-án a Portfolio AgroFuture konferencián a működő és fenntartható megoldások, a jövőálló gazdálkodás kap kiemelt szerepet. Találkozzunk!

Ahogy azt korábban az Agrárszektor megírta, napok alatt eloszlatta a kukorica-rekordtermésről szőtt álmokat a szokatlanul durva hőhullám, amely az országot sújtja. Bár a kukorica legsérülékenyebb időszaka, a virágzás már véget ért mire a kánikula megérkezett, a hőstressz így is sokat árt a növényeknek és lényegesen szerényebb terméskilátásokat vetít előre. Ha ez így megy tovább, és nem érkezik hamar csapadék, akkor nagyon könnyen kieshet országos szinten akár másfél millió tonna is.

EZ IS ÉRDEKELHET

Június végéig a sok esőnek és a viszonylag enyhe időnek köszönhetően kiemelkedőnek ígérkezett a kukoricatermés, ami a gyakorlatban azt eredményezte, hogy a növények két, akár három gazdag csövet is kineveltek. Ám most az extrém hőséget már nehezen bírják a növények, lassul az anyagcseréjük, és úgynevezett hőstressz éri őket, amelynek következményeként a három helyett kettő vagy csupán egy csőre számíthatunk növényenként - mondta a 24.hu-nak Raskó György. Kiemelte, a csapadékhiány is komoly gondot jelent, különösen a Duna-Tisza közén. Ha nem kapunk felfrissülés nélküli újabb hőhullámokat, az optimista várakozásoktól akkor is el kell búcsúznunk: a termésmennyiség például a Kisalföldön 20, a Duna-Tisza közén akár 50, a Tiszántúlon pedig 30-40 százalékkal csökkenhet.

A forró és száraz időjárás miatt nagyjából heti egy tonnával csökken a hektáronkénti termésátlag országosan. Már egészen biztos, hogy veszteségeket fog elkönyvelni a mezőgazdaság a kukorica, illetve a napraforgó esetében is - a kérdés csak az, hogy mekkorát. Az időjárás-előrejelzések egyelőre arról szólnak, hogy rövid és relatív enyhülés lehetnek, de a forró és száraz időszaknak nem látszik a vége. Jöhet olyan pillanat, amikor már nem az a kérdés, hogy mennyi termést hoz az adott növény, hanem az, hogy életben marad-e egyáltalán

- mondta a lapnak Gyuricza Csaba agrárprofesszort, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem rektora. Hangsúlyozta, ha sokáig évszázados rekordokat dönt a forróság, akkor már a helyes technológia sem segít, a növények el fognak pusztulni. A terméskiesés pedig komoly nemzetgazdasági kárral jár: ebben az időszakban a kukoricánál - nagyjából, felkerekítve - heti 100 milliárdos veszteséggel számolhatunk. 

A hektáronként heti egy tonna veszteség még nagyon optimista jóslat, márpedig közel egymillió hektáron termelünk kukoricát. Most cirka 70 ezer forint a kukorica ára tonnánként, ami a teljes termőterületre nézve 70 milliárd forintot jelent. Csakhogy a forróságnak és a szárazságnak még nincs vége, ezért reálisabban 100 milliárdos kárral lehet számolni hetente ilyen rekordokat döntögető időjárás mellett. És akkor még a napraforgóról meg a többi, betakarítás előtt álló növényről nem is beszéltünk, amelyek szintén nagy veszélyben vannak.

Címlapkép forrása: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
Támogatott tartalom

Hogyan kezeld kíméletesen a termést? (x)

A szántóföldi növénytermesztés kihívásaira keresi az ország a választ. Egyértelmű a szakmában, hogy a minőség fokozására ma már nem a piaci előny megszerzése miatt szükséges, hanem létkérés.

Támogatott tartalom

Egy bio lépéssel a peronoszpóra előtt (x)

A peronoszpóra a szőlő egyik meghatározó gombabetegsége. A fertőzésnek kedvező helyzetben és megfelelő védelem nélkül károsítása nyomán akár 80–100%-os lomb- és fürtkár is kialakulhat.

EZT OLVASTAD MÁR?