Az ukrán és az orosz búzatermés ellensúlyozni tudta az európai uniós gyengébb terméseket.
Miközben Madagaszkár Afrika harmadik legnagyobb rizstermelője, az ország rizságazata súlyos válságjeleket mutat.
Mélypontra süllyedt a távol-keleti ország önellátási mutatója - a fő ok a túl kevés rizs.
A globális mezőgazdasági termelés az 1980-as évek óta meghaladja a fogyasztás és a népességnövekedés ütemét.
Japán élelmiszer-önellátási mutatója a 2025 márciusában zárult pénzügyi évben 37 százalékra csökkent.
Napjainkra a szántóföldi növények egyre inkább a bioalapú gazdaság alapanyagaivá váltak.
Ghánában fellépnének az illegális import ellen - a gazdák hiába termelnek, a behozatal tisztességtelen versenyt teremt.
Bjorn Lomborg írása.
Egy rendkívül erős El Niño jelenség van kibontakozóban, méghozzá a globális élelmezés-biztonság szempontjából kritikus időszakban.
A közelgő szuper El Niño időszak komolyan veszélyeztetheti a Föld élelmiszer-termelését.
Rekordszintre emelkedtek a rizs- és búzakészletek az indiai állami gabonaraktárakban.
A 2025/26-os gazdasági évben a globális gabonafogyasztás 2952 millió tonnára becsülhető, ami 2,7 %-os növekedést jelent az előző évhez képest.
Egyre komolyabb fenyegetést jelent Ázsia mezőgazdaságára az aszály és a közelgő, erős El Niño jelenség.
Várhatóan két százalékkal fog csökkenni a globális gabonatermés a 2026/27-es szezonban.
Harmadik egymást követő hónapban drágultak áprilisban az élelmiszer-alapanyagok a nemzetközi piacon.
Időzített bomba ketyeg a földeken: évekre veszélybe kerülhet az élelmiszer-ellátás, a gazdák is tehetetlenek az újabb krízissel szemben
A beszámoló szerint a legtöbb alapvető haszonnövény hozama már mintegy 30 Celsius-fok felett csökkenni kezd.
A FAO legfrissebb, 2026-ra vonatkozó globális gabonatermelési előrejelzését áprilisban 0,2 %-kal emelték, amivel a termelés 5,8 %-kal magasabb az előző évhez képest.
Két hónapja drágulnak az élelmiszer-alapanyagok a nemzetközi piacokon a közel-keleti konfliktussal összefüggésben.
Egy eddig példátlan részletességű nemzetközi kutatást tettek közzé az erdőirtásokról.
A napraforgó betakarításában is egyre fontosabbá válik a nagyobb területteljesítmény, a betakarítási veszteségek mérséklése és az alkalmazkodás.
Nemcsak a földet és a vagyont kell átadni, hanem azt a tudást és tapasztalatot is, amely nélkül a következő generáció nehezen tudja továbbvinni a gazdaságot.
Nincs értelme ezt a vitát „állatvédők kontra gazdák” kérdéssé egyszerűsíteni.
A sertéságazat jövőjében a genetika, a kutatás-fejlesztés, az ellenálló képesség és a technológia egyaránt meghatározó szerepet kap.
A fogyasztói szokások változása és a nemzetközi verseny is egyre nagyobb nyomást helyez a seréstenyésztőkre.
