A közelgő szuper El Niño időszak komolyan veszélyeztetheti a Föld élelmiszer-termelését.
Rekordszintre emelkedtek a rizs- és búzakészletek az indiai állami gabonaraktárakban.
A 2025/26-os gazdasági évben a globális gabonafogyasztás 2952 millió tonnára becsülhető, ami 2,7 %-os növekedést jelent az előző évhez képest.
Egyre komolyabb fenyegetést jelent Ázsia mezőgazdaságára az aszály és a közelgő, erős El Niño jelenség.
Várhatóan két százalékkal fog csökkenni a globális gabonatermés a 2026/27-es szezonban.
Harmadik egymást követő hónapban drágultak áprilisban az élelmiszer-alapanyagok a nemzetközi piacon.
Időzített bomba ketyeg a földeken: évekre veszélybe kerülhet az élelmiszer-ellátás, a gazdák is tehetetlenek az újabb krízissel szemben
A beszámoló szerint a legtöbb alapvető haszonnövény hozama már mintegy 30 Celsius-fok felett csökkenni kezd.
A FAO legfrissebb, 2026-ra vonatkozó globális gabonatermelési előrejelzését áprilisban 0,2 %-kal emelték, amivel a termelés 5,8 %-kal magasabb az előző évhez képest.
Két hónapja drágulnak az élelmiszer-alapanyagok a nemzetközi piacokon a közel-keleti konfliktussal összefüggésben.
Egy eddig példátlan részletességű nemzetközi kutatást tettek közzé az erdőirtásokról.
A 2026-os búzatermelés az alacsonyabb felvásárlási árak miatt várhatóan mérséklődik a főbb termelő országokban.
Több százezer tonna basmati rizs vesztegel a kikötőkben és a tranzitállomásokon.
A FAO legfrissebb előrejelzése szerint 2026-ban rekordszintű, 3023 millió tonnás globális gabonatermelés várható.
A cirok globálisan az ötödik legfontosabb gabonaféle a búza, a rizs, a kukorica és az árpa után.
A FAO élelmiszerár-index januárban átlagosan 123,9 pontot ért el, ami 0,4 százalékkal alacsonyabb az előző hónaphoz képest.
Változnak a rizstermesztés szabályai, átalakul a rizsfölddé minősítési hatósági eljárás.
A magyar gabonatermelők tonnánként nagyjából 10 euró versenyhátrányban vannak a környező országokhoz képest.
Jelentősen megugrott a basmati és a nem basmati rizs exportja Indiában, miután a kormány feloldotta a korábbi korlátozásokat.
Ez a növény nem csupán egy köret a sok közül, hanem az emberiség egyik legősibb és legfontosabb tápláléka.
Az ipari állattartás jövője, a ketreces rendszerek, a hízott máj előállítása és az állatok tartási körülményei egyre nagyobb társadalmi és szakmai vitákat váltanak ki.
Tudatos kertészeti praktikákkal, és a megfelelő gondoskodással jelentősen meghosszabbíthatjuk mind a dísz, mind a haszonnövényeink életét.
Ezek a jelenségek legtöbbször nem betegségek következményei, hanem a növényeket érő stressz, tápanyaghiány vagy helytelen termesztési technológia eredményei.
Az európai gazdatársadalom és a fogyasztók számára is egyre komolyabb problémát jelent a tévhitek és hamis információk terjedése.
A Magyar Közlönyben jelent meg a vonatkozó rendelet részletes szabályairól szóló módosítás.
Jelen cikkünk egy három részből álló cikksorozat első része, amely az IMIDRA kutatóintézetben szerzett tapasztalatokat mutatja be.
Jelen cikkünk egy három részből álló cikksorozat második része, amely az IMIDRA kutatóintézetben szerzett tapasztalatokat mutatja be.
Jelen cikkünk egy három részből álló cikksorozat harmadik része, amely az IMIDRA kutatóintézetben szerzett tapasztalatokat mutatja be.
