A FAO élelmiszerár-index – ami a nemzetközi „élelmiszerkosár” havi árváltozását követi – 133,9 ponton zárt 2026 októberében, ami 1,6 ponttal (1,2%-kal) alacsonyabb a szeptemberi szintnél, mivel a legtöbb nyersanyagcsoport árindexének csökkenése ellensúlyozta a cukor jelentős drágulását és a növényi olajok árának csekély emelkedését. A havi csökkenés ellenére az index 5,9%-kal magasabb egy évvel ezelőtti értékénél, ugyanakkor 16,4%-kal elmarad a 2022. márciusi csúcstól.

A gabonafélék árindexe 4,5%-kal csökkent szeptember óta. A világ búzaárai négy egymást követő havi emelkedés után estek vissza, ami nagyrészt a visszafogott nemzetközi keresletet és a – különösen Argentínában – javuló termelési kilátásokat tükrözi. A fekete-tengeri exportforgalom korlátainak enyhülésére vonatkozó várakozások hozzájárultak az árcsökkenéshez, de a fekete-tengeri logisztikában fennálló zavarok korlátozták a csökkenés mértékét. A nemzetközi kukoricajegyzések szintén mérséklődtek, miután szeptemberben hároméves csúcsot értek el. A csökkenéshez hozzárájárult az Egyesült Államokban tapasztalt aratással összefüggő árnyomás, a dél-amerikai fő exportőr országokban várható bőséges kínálat, valamint a Fekete-tenger térségében a feszültségek enyhülésének reménye. Ezzel szemben az összes rizsfélére vonatkozó FAO index 1,6%-kal emelkedett 2026 októberében, mivel egyes rizsexportőr országokban a megkésett aratások tovább erősítették a kedvezőtlen időjárási körülmények és az emelkedő költségek által felfelé irányuló árnyomást.

A FAO növényiolaj árindexe minimálisan, 0,3%-kal emelkedett szeptemberhez képest, mivel a magasabb szója- és napraforgóolaj-jegyzések ellensúlyozták az alacsonyabb repceolajárakat. A szójaolaj jegyzései 2022 vége óta nem látott szintre emelkedtek a bioüzemanyag-szektor továbbra is szilárd keresletének és a dél-amerikai kínálat szezonális csökkenésének hatására. A napraforgóolaj jegyzései eközben több hónapos mélypontról lendültek vissza a fekete-tengeri térségből származó tartósan szűkös exportkínálat közepette.

A húsfélék árindexe 1,2%-kal csökkent szeptember óta, de kismértékben továbbra is meghaladja az egy évvel korábbi szintet. A sertés-, birka- és marhahús jegyzései csökkentek, míg a baromfihús ára nagyjából stabil maradt. A tejtermékek ára 1,1%-kal csökkent szeptemberhez képest; az októberi csökkenés a nemzetközi vaj- és sajtjegyzések mérséklődését tükrözi, amit a bőséges kínálat és a visszafogott vásárlási érdeklődés indokolt. A csökkenés ellensúlyozta a tejporárak további emelkedését.

A FAO cukor árindexe negyedik havi emelkedését érte el, amivel 2024 decembere óta nem látott szintre emelkedett, miután 6,6%-kal nőtt szeptemberhez képest és 28,8%-kal az egy évvel korábbi értékéhez képest. Az emelkedést főként a brazíliai közép-déli termőterületen a cukornád betakarítását és feldolgozását akadályozó esőzések, valamint az indiai, az európai uniós és a thaiföldi termelési kilátásokkal kapcsolatos, 2026/27-es szezonra vonatkozó aggodalmak eredményezték.

A globális gabonatermelés magasan maradt, a kereskedelem visszaesett

A Gabonakészletek és -igények gyorsjelentés szerint, amelyet szintén pénteken tett közzé a FAO, a világ gabonatermelése a várakozások szerint elmarad a 2025-ös rekordtól 2026-ban, ugyanakkor továbbra is a valaha mért második legmagasabb szinten (2 999 millió tonna) marad. A termelés várhatóan valamennyi fontosabb gabonaféle esetében esni fog, elsősorban a búzánál, míg a szemes terményeknél csupán csekély csökkenés várható. A rizstermelés négy szezon óta először csökkenhet, 2,5%-kal 552 millió tonnára, ami nagyrészt a termelők alacsony jövedelmezőségét és az El Niñóval összefüggő kedvezőtlen időjárási körülményeket tükrözi.

Agrárpiaci Információs Rendszer (AMIS) piaci figyelő

A FAO által támogatott Agrárpiaci Információs Rendszer (AMIS) szintén ma tette közzé havi piaci figyelőjét, amely megállapítja, hogy az AMIS által követett nyersanyagok piacai viszonylag jól ellátottak maradnak, bár az időjárási és szakpolitikai bizonytalanság továbbra is beárnyékolja a kilátásokat. Mivel az erősödő El Niño időjárási viszonyai a 2026/27-es szezon előrehaladtával egyre nagyobb kockázatot jelentenek, a szélsőséges időjárási események – köztük aszályok, hőhullámok, árvizek és viharok – okozta termelési sokkok következményei attól függnek, hogyan reagál a kereskedelem és a szakpolitika: a nyitott kereskedelem segíthet csökkenteni a sérülékenységet és újraosztani a kínálatot, míg az exportkorlátozások felerősíthetik a zavarokat.