A FAO élelmiszerár-index - amely a nemzetközi kereskedelem legfontosabb élelmiszer-alapanyagainak havi árváltozását követi - szeptemberben átlagosan 128,8 ponton állt, szemben az augusztusi 129,7 ponttal. Ez az érték 3,4%-kal magasabb, mint tavaly ilyenkor - írják közleményükben.

A FAO gabonaár-indexe 0,6%-kal csökkent augusztushoz képest. A búza nemzetközi ára immár harmadik hónapja csökken, amit a mérsékelt világpiaci kereslet és a legfőbb termelő országokban igazolt bőséges termés indokol. A kukorica ára is csökkent, amit részben az Argentínában ideiglenesen felfüggesztett exportvám és a pozitív kínálati előrejelzések eredményeztek. A rizsfélékre vonatkozó árindex 0,5%-kal esett vissza, azzal párhuzamosan, hogy csökkent a Fülöp-szigetek és több afrikai ország kereslete.

A növényi olajok ára szeptemberben 0,7%-kal csökkent. A pálma- és szójaolaj világpiaci ára mérséklődött - előbbi esetében a Malajziában felhalmozódott jelentős készletek, utóbbinál az Argentínából származó bőséges exportkínálat játszott szerepet, ami felülmúlta a napraforgó- és repceolaj jegyzéseinek emelkedését.

A FAO húsárindexe ezzel szemben 0,7%-kal emelkedett augusztus óta, mellyel új történelmi csúcsot ért el és 6,6%-kal haladta meg a tavaly szeptemberi szintet. A növekedés hátterében elsősorban a szarvasmarha- és birkahús árának emelkedése állt, míg a sertés- és baromfihús nemzetközi jegyzése gyakorlatilag változatlan maradt. A marhahús ára minden korábbinál magasabbra nőtt, köszönhetően az Egyesült Államokban megélénkült keresletnek, ahol a hazai korlátozott kínálat és magasabb árak tovább ösztönözték az importot.

A tejtermékekre vonatkozó árindex 2,6%-kal csökkent szeptemberben. A vaj ára jelentősen, 7,0%-kal esett, amit az északi féltekén csökkenő fagylaltkereslet és a Csendes-óceán térségében várható megnövekedett termelés indokolt. A tejpor jegyzése szintén visszaesett, főként a kulcsfontosságú importőrök mérsékelt kereslete és az élesebb exportverseny miatt. A sajtárak csökkenése ezzel szemben minimális volt.

A cukorárindex 4,1%-kal esett vissza augusztushoz képest, és ezzel 2021 márciusa óta a legalacsonyabb szintre süllyedt. A visszaesés mögött a vártnál magasabb brazil termelés, valamint az indiai és thaiföldi kedvező termeléskilátások állnak, mely utóbbiak a bőséges monszunesőzéseknek és megnövelt vetésterületeknek köszönhetőek.

Nőhet a gabonatermelés, -felhasználás, -készlet és -kereskedelem

A FAO ugyancsak pénteken közzétette frissített előrejelzéseit a 2025-ös évi globális gabonatermelésre vonatkozóan, amely szerint az éves össztermelés idén 2 971 millió tonna lehet - ez 3,8%-kal haladná meg az előző éves szintet, és 2013 óta a legnagyobb éves növekedést jelentené. A FAO Gabonakészletek és -igények gyorsjelentése szerint az a felfelé korrigált előrejelzés oka a főbb gabonafélék esetében várható javuló termelés: kiemelkedő növekedés várható a búzából Ausztráliában, a kukoricából az Egyesült Államokban, valamint a rizsből Indiában.