A globális mezőgazdasági termelés az 1980-as évek óta meghaladja a fogyasztás és a népességnövekedés ütemét – állapítja meg az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO). A változások hátterében a nagyobb hozamú növényfajták, a műtrágya szélesebb körű alkalmazása, valamint a fejlettebb öntözési és növényvédelmi eljárások állnak, amelyek egyaránt növelték a rizs, a búza, a kukorica és a szója termésátlagát - írta meg a Reuters.

Még aszályos körülmények között is piacképes hozamokat tudunk elérni a jobb öntözésnek és az agrotechnológiai fejlesztéseknek köszönhetően

– mondta Andrew Whitelaw, az ausztrál Episode 3 mezőgazdasági tanácsadó cég szakértője.

Az El Niño okozta szárazság már most megzavarta a vetést Ázsia jelentős részén, többek között Indiában, Délkelet-Ázsiában és Ausztráliában. Az iráni háború miatti műtrágya- és gázolajhiány tovább növeli a globális élelmiszertermelési kockázatokat. India elégtelen monszunesőkkel küzd, Ausztrália fő búzatermő vidékein szárazabb időjárás fenyeget, Indonéziában és Thaiföldön pedig a csapadékhiány sújtja a termést. A helyzet tovább romolhat, mivel az amúgy is erős El Niño a negyedik negyedévben és a jövő év elején még intenzívebbé válik – figyelmeztetett Chris Hyde, a SkyFi műholdas adatszolgáltató cég meteorológusa.

Arra számítunk, hogy ez lesz a valaha mért legerősebb El Niño-események egyike, ami azt jelenti, hogy a szárazság legnagyobb hatása még hátravan

– tette hozzá.

Az 1997–98-as és a 2015–16-os súlyos El Niño-időszakok alatt a kulcsfontosságú növénykultúrák termelése drasztikusan visszaesett, ami élelmiszerválságot, inflációt és gazdasági visszaesést okozott. A cukor és a pálmaolaj ára az akkori aszályok nyomán megugrott Brazíliában, Indiában, Indonéziában, Malajziában és Thaiföldön, a szűkülő rizkészletek pedig arra késztették a délkelet-ázsiai termelőket, hogy korlátozzák az exportot. Most azonban a csaknem rekordnagyságú gabonatartalékok, az aszálytűrő vetőmagok, a pontosabb időjárás-előrejelzések, a precíziós mezőgazdaság és az újonnan megerősödött exporthatalmak megjelenése jelentősen tompíthatja a hatásokat. Indiában a vetés a kezdeti komoly lemaradás ellenére nagyjából az ütemterv szerint halad, bár az augusztus–szeptemberi csapadék alakulása kulcsfontosságú lesz a termés érése és a szemképződés szempontjából.