A bioüzemanyag-felhasználás tartós visszaesése alááshatja Narendra Modi miniszterelnök egyik legfontosabb energiabiztonsági programját, és növelheti az ország függőségét a külföldi nyersolajtól. Az E20-as kezdeményezés 2014 óta közel 2000 milliárd rúpia (21,1 milliárd dollár) megtakarítást eredményezett az olajimport költségein, a 20%-os bekeverési arány mellett pedig évente 430 milliárd rúpiát spórolt az országnak. Az idei súlyos El Niño-jelenség azonban csaknem 13%-kal csökkentette a szokásos monszuncsapadék mennyiségét. A terméskieséstől való félelem miatt a kukorica és a cukor ára 40%-kal, rekordszintre ugrott, a szintén alapanyagként szolgáló rizs pedig 20%-kal drágult. Mindez az élelmiszer-inflációt is felhajtotta, amely az augusztusi 5,97%-ról 7,74%-ra gyorsult szeptemberben.

G. K. Sood agrárpolitikai szakértő szerint a nyersanyaghiány miatt az etanol bekeverési aránya 15% körüli szintre eshet vissza a mostani időszakban, mivel a világ legnépesebb országában aszály idején az élelmezés élvez elsőbbséget az üzemanyag-gyártással szemben. Bár az ország bőséges rizskészletei kiválthatnák a cukrot és a kukoricát, ez rendkívül drága megoldás lenne az államnak, amely a felvásárlási és tárolási költségek nagyjából feléért adja tovább a gabonát a feldolgozóknak. Az élelmiszerek drágulása ráadásul politikailag is érzékeny kérdés a 2027 elején esedékes tartományi választások előtt. Különösen igaz ez a legnépesebb államban, Uttar Pradesben, ahol Modi pártja már a 2024-es parlamenti választásokon is teret veszített.

A kormány már a múlt hónapban jelezte a prioritások megváltozását, amikor megtiltotta az olajvállalatoknak a cukoralapú etanol felvásárlását az új szezonra. Emellett a kukoricaalapú bioüzemanyag átvételi árát is csökkentette literenként 71,86 rúpiáról 68,86 rúpiára, ami szűkíti a lepárlók árrését, és visszafogja a termény ipari felhasználását. Magát az E20-as programot a lakosság és az autógyártók is bírálták a megnövekedett fogyasztás és a motorok kopása miatt, így a vezetésnek már korábban hangsúlyoznia kellett, hogy nem tervezik 20%- fölé emelni az arányt.

A bekeverési arány csökkenése nehéz helyzetbe hozza azokat a gyártókat, amelyek a növekvő kereslet reményében jelentős hitelekből évi 20 milliárd literre bővítették a kapacitásaikat. A szektor szereplői most komoly kihasználatlansággal számolnak, és arra kényszerülnek, hogy egyre nagyobb arányban használjanak fel sérült gabonát, ami viszont az állati takarmány elérhetősége miatt vet fel aggályokat.

A kukoricatermés az idei 55 millió tonnás rekordról akár 15%-kal is visszaeshet, és a magas árak ellenére a téli vetésterület sem tud nőni, mivel az aszály sújtotta gazdáknak több államban egyszerűen nincs elég vizük az öntözéshez.