Demeter Zoltán elmondta, hogy az idei évben gyakorlatilag nincs olyan agrárágazat, amely ne szembesült volna komoly problémákkal. A történelmi aszály mellett a piaci árak alakulása is nehéz helyzetbe hozta a termelőket. A 2022-es kukoricaterméshez képest az idei mennyiség nagyjából a felére esett vissza, és mindössze 1,5 millió tonna körül alakulhat. A tej- és sertésárak alacsony szintje szintén komoly likviditási gondokat okozott, ráadásul ezek a felvásárlási árak már mintegy egy éve az önköltségi szint alatt vannak.

Döntöttek a gazdák jövőjéről: így alakulhatnak át a támogatások

Az európai mezőgazdaság szereplői számára a következő időszak legfontosabb kérdése várhatóan nem a támogatási rendszer szerkezete, hanem annak finanszírozása lesz.

2026 az agrárium kríziséve, sajnos nincs olyan szektor, amelynek ne lenne problémája

– fogalmazott Demeter Zoltán.

Hozzátette, hogy a gazdálkodók hangulatát mérő bizalmi index 2025 végén még pozitívabb képet mutatott, az aszály megérkezése után azonban jelentős visszaesés következett be. A nehézségek a beruházások és a finanszírozás területén is érzékelhetők. Demeter Zoltán szerint 2024 óta nem tapasztalható növekedés a mezőgazdasági hitelállományban, a gazdálkodók visszafogják a hitelfelvételt, és a beruházások helyett egyre inkább a kivárás jellemző. Az inflációt is figyelembe véve ez valójában csökkenést jelent. A szűkülő likviditás jelentősen hátráltatja a fejlesztéseket, miközben a termelők jövedelmére egyre nagyobb nyomás nehezedik.

A támogatások jövője szintén meghatározó kérdés lehet 2026 végéhez közeledve. A szakember kitért arra, hogy az ATK pályázatok kapcsán mintegy 200 milliárd forintnyi igény elbírálása még nem történt meg, és a jelenlegi helyzet alapján ezeknek az ügyeknek az elbírálására már nem kerül sor. Demeter Zoltán úgy látja, a jelenlegi helyzetben a tudatos költségkontroll és a likviditás pontosabb tervezése elengedhetetlen. A gazdaságok működését fenn kell tartani, ezért a következő időszakban még nagyobb figyelmet kell fordítani a pénzügyi tervezésre. Ugyanakkor azoknak, akik már támogatást nyertek, érdemes megvalósítaniuk a tervezett beruházásokat.

Nagyon fontos a stabil finanszírozási háttér, és elengedhetetlen a jövő hatékonyságának növelése. A támogatást elnyert gazdálkodóknak érdemes élniük a lehetőséggel, hiszen a fejlesztések végrehajtása a későbbi versenyképesség szempontjából elengedhetetlen.

Nyárs Levente a K&H Bank Agrárfejlesztési főosztályának senior elemzője a 2026–2027-es gazdasági év kilátásairól szólva elmondta, hogy világszinten kedvező kukorica termésátlagokra lehet számítani. Az Egyesült Államok növelte kukoricatermelését, miközben az Európai Unió várható kukoricatermése, azonban mindössze 47 millió tonnára csökken. A legnagyobb kiesés Franciaországban jelentkezett, az európai hiányt pedig részben az Egyesült Államokból és Dél-Amerikából származó importtal pótolják.

Kész, vége: döntöttek, rengeteg támogatás megszűnik

Fontos döntések születtek az ENSZ kéthetes biodiverzitási csúcstalálkozóján, Jerevánban.

A szakember szerint a piacon kettős árhatás érvényesül, hiszn az amerikai és dél-amerikai kínálat lefelé nyomja az árakat, miközben az európai terméskiesés és a szűkösebb kínálat felfelé hat. Magyarországon különösen súlyos a helyzet, a hazai kukoricahozam ugyanis 49 százalékkal marad el az ötéves átlagtól. Nyárs Levente szerint az elmúlt időszak egyik legrosszabb kukoricatermését takaríthatták be Magyarországon és Európában egyaránt. A szakértő arra is kitért, hogy a kisebb terménymennyiség mellett a szállítás költségei is emelkedtek, így az ellátás és a piaci árak alakulását a következő időszakban több tényező együttesen befolyásolhatja.

Az időjárási kilátások kapcsán az El Niño jelenségre is felhívta a figyelmet. Az általa ismertetett kutatások szerint a jelenség 2027-ig is elhúzódhat, és Európára is hatással lehet, ahol melegebb télre lehet számítani. Hozátette, hogy az állattenyésztésben szintén kedvezőtlen folyamatok zajlanak. Nyárs Levente elmondta, hogy a sertés- és tejpiacon egyaránt jelentős áresések következtek be az elmúlt évben. A spanyol és német kínálat növekedése különösen erős piaci nyomást eredményezett. A szakember ismertetése szerint 2026 júniusában és júliusában a spanyol szereplők átrendezték exportpiacaikat: a kínai értékesítés visszaesése után jelentősen növelték eladásaikat Magyarország irányába. A tejpiacon már 2025 harmadik negyedévétől csökkenni kezdett az értékesítési ár. Nyárs Levente szerint a tejtermelőket a tömegtakarmányok idei gyenge termése is nehéz helyzetbe hozta, mivel a történelmi aszály ezeket a kultúrákat is súlyosan érintette. A takarmányozás így nehezebbé és drágábbá vált, ami tovább növeli a termelési költségeket. A tejtermelők helyzetét az árfolyam alakulása is befolyásolja.

Súlyos tejválság Magyarországon: már több mint egy éve tart a krízis

Az MBH Bank tovább erősítette 2015 óta fennálló stratégiai együttműködését a Tej Szakmaközi Szervezettel és Terméktanáccsal.

Amennyiben a tejet exportpiacokon értékesítik a termelők, az euró-forint árfolyam változása miatt a forintban számított bevételük alacsonyabb az előző évinél

– fogalmazott Nyárs Levente.

Emellett az importtermékekkel is egyre erősebb versenyben vannak: a szakember példaként említette, hogy egy Németországból behozott sajt olcsóbban kerülhet a kiskereskedelembe, mint a hazai termék, ami versenyelőnyt jelenthet az import számára. Nyárs Levente szerint 2027 első negyedévében már elindulhat az árak emelkedése, ugyanakkor a következő időszakban továbbra is számos bizonytalanság nehezítheti az állattenyésztők és a növénytermesztők tervezését. A piaci folyamatok, az időjárás, a szállítási költségek és a finanszírozási lehetőségek egyaránt meghatározhatják, milyen helyzetben kezdhetik meg a gazdálkodók a következő gazdasági évet.