Egyre mélyül a szakadék a skót és az angol agrártámogatási rendszer között. A skót gazdaszövetség edinburgh-i őszi konferenciáján Andrew Connon elnök éles kontrasztként említette egy angol gazdálkodó esetét, akinek az alaptámogatása a korábbi 75 ezer fontról idén mindössze 600 fontra zsugorodott, jövőre pedig teljesen meg is szűnik. Ezzel szemben Skóciában a termelők továbbra is hozzájutnak ezekhez a forrásokhoz, a kormány ugyanis vállalta, hogy a jövőbeli agrártámogatások legalább 70 százalékát az új, négyszintű rendszer első két pillérén keresztül, közvetlen kifizetés formájában folyósítja.

A kifizetések fenntartása ellenére a pénzromlás komoly gondot okoz az ágazatnak, mivel a támogatások vásárlóereje 2014 óta mintegy 27 százalékkal esett vissza. Az elnök szerint a kormány nem várhat el többet a mezőgazdaságtól úgy, hogy közben reálértéken egyre kevesebb forrást biztosít.

Különösen igaz ez annak fényében, hogy az agrár- és vidékfejlesztési büdzsé a teljes skót költségvetés egy százalékát sem éri el - érvelnek a skót gazdák. A szövetség ezért azt sürgeti, hogy a december 3-i költségvetési tervezetben 183 millió fonttal, vagyis 677 millióról 860 millió fontra emeljék meg az ágazati keretet, és garantálják annak értékállóságát az évtized végéig.

Gillian Martin klímavédelmi és vidékfejlesztési miniszter a rendezvényen megerősítette, hogy Skócia az angol gyakorlattal szemben semmiképpen sem fogja eltörölni a közvetlen kifizetéseket, így a helyi gazdák továbbra is az Egyesült Királyság legmagasabb szintű támogatásában részesülnek. Bár a tárcavezető szerint a kormány megérti az infláció miatti elégedetlenséget, a brit központi költségvetésből érkező források reálértékének csökkenése a skót büdzsét is szűk korlátok közé szorítja.

A 2030-ra véglegesedő új támogatási rendszer ugyanakkor komoly szigorításokat hoz a jogosultságok terén. Jim Fairlie agrárminiszter figyelmeztetett, hogy a forrásokat a jövőben célzottan a tényleges élelmiszer-termelőknek szánják, nem pedig a passzív földtulajdonosoknak. Aki 2030-ban nem folytat aktív gazdálkodást, az legfeljebb rendkívül korlátozott mértékű állami támogatásra számíthat, vagy teljesen ki is esik a rendszerből.

A támogatási feltételek átalakítása mellett a kormány az ágazati szereplők bevonásával egy új, tájvédelmi léptékű együttműködési modellen is dolgozik. A kezdeményezés célja a természet- és klímavédelmi törekvések hatékonyabb összehangolása, a program kísérleti szakasza pedig a tervek szerint már jövőre elindul.