Közönséges boróka

A közönséges boróka a ciprusfélék családjába tartozó örökzöld növényfaj. Fűszer- és gyógynövény, amit sokrétűen használhatunk.

A közönséges boróka jellemzői

A közönséges boróka népies nevei az alábbiak: apró fenyő, borostyántüske, borosán, borovicska, fenyőtüske, borsikafenyő, borsfenyő, fenyőmag, gyalogfenyő, törpeboróka, töviskés fenyő, borókafenyő, gúzsfenyő, pattanófenyő, komkék. A közönséges boróka az egyetlen, Magyarországon is honos borókafaj. Változatos megjelenésű örökzöld növény, hímivarú példányai felfelé törekvők, míg a női egyedek bokrosabb, elterülő habitusúak. A növény főként levélzetével díszít, melyet merev, tűszerű, aromás levelek alkotnak. A közönséges boróka termős példányai kékes-fekete színű tobozbogyókat is hoznak, melyek szintén díszítenek.

Fényigényes növény, ami napos, világos helyen fejlődik szépen. Árnyékos helyen alakja rendezetlenné válik, esetleg el is pusztulhat. A talaj típusára nem igazán kényes, azonban fontos, hogy jó vízáteresztő képességű talajba ültessük. Vannak olyan fajtái, amik jól tűrik a szárazságot, de igazán szépen akkor fejlődik, ha talaját üdén tartjuk. Metszeni alapvetően nem szükséges, elég, ha a beteg és az elhalt ágakat levágjuk. Kártevők közül a levéltetveket és a boróka-tarkadíszbogarat kell megemlíteni, utóbbi akár el is pusztíthatja a növényt.

A közönséges boróka gyógyhatásai

A borókából készült olajat előszeretettel ajánlják reumás panaszok kezelésére, a fájó testrészbe masszírozva illóolaja fájdalomcsillapítóként funkcionálhat. A borókafa száraz lepárlásának eredményeként olyan kátrányt kapunk, amely kenőcsök és gyógyszappanok alkotórészeként segít kezelni a pikkelysömört, az ekcémát, valamint csökkenti a hajhullást is. Mindezek mellett a boróka olaja aromalámpába csepegtetve remek közérzetjavító és levegőtisztító. A konyhában is jól alkalmazható, kitűnő fűszer húsok pácolására, bogyójából lekvár készíthető, de akár alkoholos italok is ízesíthetők vele.