A kalóriaalapú mutató – amely a hazai termelésből fedezett élelmiszer-fogyasztás arányát méri – a fejlett gazdaságok körében az egyik legalacsonyabb. A mezőgazdasági minisztérium tájékoztatása szerint a csökkenés hátterében a rizs iránti lakossági kereslet esése és a magánszektor készleteinek növekedése áll. Az arány immár több mint egy évtizede 40 százalék alatt stagnál, annak ellenére, hogy a kormány igyekszik ösztönözni az erősen importfüggő növények, például a búza és a szója hazai termesztését - írta a Reuters.

Nemzetközi összehasonlításban Japán helyzete kirívónak számít, hiszen Ausztrália, Kanada, Franciaország és az Egyesült Államok önellátási mutatója meghaladja a 100 százalékot, de Németország 81, az Egyesült Királyság 56, Olaszország pedig 51 százalékos aránya is jóval felülmúlja a szigetország szintjét. A termelési érték alapján számított önellátási mutató ugyanakkor 2 százalékponttal, 66 százalékra emelkedett az előző pénzügyi évben, köszönhetően a rizs és az állattenyésztési termékek magasabb belföldi árainak.

Az ágazat súlyos strukturális kihívásokkal küzd, a termelést az elöregedő munkaerő, a generációváltás hiánya és a zsugorodó mezőgazdasági területek egyaránt nehezítik. Az étkezési szokások átalakulása – a rizsfogyasztástól a hús és a zsiradékban gazdag ételek felé történő eltolódás – szintén rontja az önellátási arányt. A 45 százalékos cél elérése érdekében Japán a búza- és szójatermesztésre szánt területek bővítését tervezi. A minisztérium a hónap folyamán felülvizsgálja a 2030-as célkitűzés teljesítésének ütemezését, és szükség esetén további intézkedéseket dolgoz ki.