A japán kormány pénteken bejelentette, hogy "minden lehetőséget" mérlegelnek a rizsárak stabilizálására. Ez magában foglalja az évi 100 ezer tonnás vámmentes alaprizs-importkvóta teljes kihasználását, valamint ezen felüli vészhelyzeti importot is. A rizsárak tavalyi megduplázódása komoly aggodalmat kelt a fogyasztók és a döntéshozók körében is, különösen a júniusi tokiói és júliusi országos választások előtt.

A kormány eddig mintegy 600 ezer tonna rizs felszabadítását jelentette be a vészhelyzeti készletekből az árak csökkentése érdekében. Koizumi mezőgazdasági miniszter korábban jelezte, hogy szükség esetén kész a teljes készletet - további 300 ezer tonnát - piacra dobni, bár kérdéses, hogy ez mennyire lenne hatékony az árak leszorításában.

Ha más termékeket nézünk, a vészhelyzeti import természetes megoldás. Amikor például a madárinfluenza tojáshiányt okoz, Brazíliából importálunk. Talán a rizst mindig is szent területnek tekintettük, de el kell vetnünk ezt a gondolkodást, és minden lehetőséget meg kell fontolnunk a stabil árak elérése érdekében

- nyilatkozta Koizumi Sindzsiró mezőgazdasági miniszter egy sajtótájékoztatón.

Japán a Kereskedelmi Világszervezettel kötött megállapodás értelmében évi 100 ezer tonna vámmentes "minimális hozzáférésű" alaprizs importálására jogosult. Ahogy a hazai rizsárak emelkedtek, megnőtt a kereslet az olcsóbb, külföldi rizs iránt, még a vámmentes kvótán kívüli import esetében is.

A japán szupermarketekben a rizs átlagára 4260 jen (kb. 29,62 dollár) volt 5 kilogrammonként a május 25-ig tartó héten, ami nagyjából kétszerese az egy évvel korábbinak.

Koizumi, aki a múlt hónapban vette át a mezőgazdasági miniszteri posztot, megszüntette a készletezett rizs lassú és nehézkes elosztási módszerét, amely korábban árverésen keresztül jutott el a szövetkezetekhez és nagykereskedőkhöz. A vészhelyzeti rizst most közvetlenül a kiskereskedőknek értékesítik, akik általában körülbelül 2000 jenért kínálják 5 kilogrammonként.