A rizs Japánban szinte már szent élelmiszernek számít, mélyen beágyazódva a kultúrába és hagyományokba. Bár a piacot magas vámokkal védik a külföldi importtól, a hazai termesztésű rizs annyira megdrágult, hogy a külföldi szállítmányok mennyisége a magas vámok ellenére is megugrott.
A válság a 2023-as betakarításra vezethető vissza: az extrém hőhullám gyenge termést eredményezett, amit a termelők és kereskedők 2024 elejére felismertek, és elkezdték felvásárolni a rendelkezésre álló készleteket. A helyzetet súlyosbította a 2024. augusztus 8-i földrengés Dél-Japánban, amely pánikszerű felvásárlási hullámot indított el, valamint a külföldi látogatók megnövekedett kereslete is.
Augusztusra már 400 ezer tonnás hiány alakult ki, a 2024-es termés készletei pedig körülbelül két hónappal a tervezett időpont előtt elfogytak. A nagykereskedelmi árak szeptemberben 41%-kal emelkedtek az augusztusihoz képest, és azóta is folyamatosan nőnek.
A mezőgazdasági minisztérium hónapokon át bagatellizálta a hiányt, azt állítva, hogy az új betakarítással elegendő rizs lesz. Japán az 1970-es évek óta szabályozza a rizstermelés mennyiségét a kereslet és kínálat egyensúlyban tartása érdekében, gyakran a termelés csökkentésére ösztönözve a gazdákat. A kormány februárban bejelentette, hogy a vészhelyzeti készletekből rizst szabadít fel az árak mérséklése érdekében, ami történelmi lépésnek számított. Kezdetben árverés útján értékesítették a rizst, ami nem jutott el gyorsan a fogyasztókhoz és nem csökkentette a kiskereskedelmi árakat.
A helyzet májusban gyorsult fel Shinjiro Koizumi mezőgazdasági miniszter kinevezésével, aki elődje egy rizsről tett meggondolatlan megjegyzése miatt kényszerült lemondani. Az új miniszter azonnal áttért a kiskereskedőknek történő közvetlen értékesítésre olyan áron, amely lehetővé tette számukra, hogy 5 kg rizst körülbelül 2000 jenért (körülbelül 5 ezer forintért) kínáljanak: kevesebb mint feléért az átlagos szupermarket áraknak.
Egyelőre csak a kormány készleteiből származó rizs olcsó, és a kínálat korlátozott. Az országos szupermarket árak 5 kg-onként 4000 jen felett maradtak március óta, meghaladva Shigeru Ishiba miniszterelnök célkitűzését. Koizumi ígéretet tett a kormány teljes 910 ezer tonnás készletének felszabadítására és az importra támaszkodásra az árak gyors csökkentése érdekében.
A Világkereskedelmi Szervezettel kötött "minimális hozzáférési" megállapodás értelmében Japánnak 770 ezer tonnás vámmentes importkvótája van rizsre, amelyből legfeljebb 100 ezer tonna alapvető rizs - ez a teljes fogyasztás körülbelül 1%-ának felel meg. Ezen felül a magánimportra kilogrammonként 341 jen vámot vetnek ki, ami általában elegendő a külföldi termékek távoltartására. A legutóbbi áremelkedés miatt azonban a kereskedők és nagykereskedők sokkal több rizst importálnak, főként az Egyesült Államokból.
