Ha nem történik változás, a talajok sorsa megpecsételődött
A talajok minőségének romlása Európában a talajok közel kétharmadát, világszinten pedig mintegy 40 százalékát érinti.
A sáfrány a világ legdrágább fűszere, még az aranynál is többe kerül. A klímaváltozás azonban kedvez neki, emellett Magyarországon is termeszthető.
A sáfrány termesztése és ápolása
A sáfránynak a szélsőséges időjárási körülmények kifejezetten kedveznek. Előnyére válnak az itthon egyre hosszabb, szárazabb és forróbb nyarak. Egy igazi fényigényes növény. A sáfrány egyébként kedveli a kötött és a meszes talajt is, de azt tartsuk szem előtt, hogy nagyon sok gyomlálást és a termőföld folyamatos feljavítását igényli - különösen október második feléig, hiszen akkor jön el a fővirágzás és a termés betakarítása. A sáfrányhagymákat érdemes 10 x 10 cm-es rácsban ültetni, amelyet érdemes nagyjából 80 centinként járósorokkal tagolni, hogy a növények könnyen hozzáférhetőek legyenek. Az ültetési mélység függ a hagyma méretétől. A nagyobb körülbelül 10 centis hagymákat 10-15 centi mélyre érdemes ültetni. Ha kötöttebb a talaj, akkor 5-7 centi is elég lehet. Azt viszont ne felejtsük el, hogy a sáfrány a lazább, porhanyós talajt kedveli, ezért a taposást kerülni kell, amennyire csak lehet. Az elültetett hagymákat nem nagyon szükséges öntözni, de az ágyásokat célszerű gyommentesen tartani. A sáfrány ősszel növeszti hosszúkás, fűszerű leveleit, majd az ősz második felében és télen virágzik, mely korábbi vetés, vagy évelő ágyás esetén korábbra tolódik.
A sáfrány jellemzői
A növénynek a virágait szedik le, és abból kicsipkedik a bibét, ami a tényleges termék. Ez pedig rendkívül lassú, sok kézi munkát igénylő folyamat, amit ráadásul kíméletesen kell végezni. De itt még mindig nem fejeződik be a sor, hiszen ma egyéb speciális, kíméletes módon kell szárítani az anyagot - hagyományosan parázson. A hozama is igen alacsonynak mondható, hiszen hektáronként mindössze 3-20 kilogrammra lehet számítani a sáfrány esetében. A betakarítás ráadásul őszre (októberre-novemberre) esik, amikor más mezőgazdasági munkálatok is javában zajlanak, és az időjárás is kihívást jelenthet, mind a betakarítás, mind pedig a szárítás szempontjából.
A világon luxusfűszernek számít, kilogrammonkénti ára ugyanis elérheti a több millió forintot is. Valószínűleg már sokunkban felmerülhetett a kérdés, hogy mégis miért kerül ennyibe ez a fűszer? Az alábbi válasz után megérthetjük, hogy mi is áll a háttérben: legalább 100 ezer darab bibe szükséges egy kilogramm termékhez, a bibék betakarítása kézzel történik, valamint, mint említettük, a kézimunkaerő-igénye igen nagy. Így hát már talán nem is annyira meglepő, amiért megkérik az árát. Amire azonban érdemes odafigyelni, az az, hogy a látszat néha csal. Sokan sáfrányos szeklicével keverik, ami értékcsökkentő lehet. A jó minőségű, „igazi” sáfrányt sok helyen a mai napig összekeverik a nagyüzemi méretekben is termeszthető sáfrányos szeklicével. A szeklice, vagy más néven hamis sáfrány enyhén keserű, és illatra, illetve ízre is teljesen más, mint a drága társa.
A talajok minőségének romlása Európában a talajok közel kétharmadát, világszinten pedig mintegy 40 százalékát érinti.
Együttműködés nélkül nincs sok esélye a magyar vetőmag-nemesítőknek, -előállítóknak és -forgalmazóknak.
Az AVHGA ügyvezető igazgatója szerint a pályázatok jelentős felívelést hoznak az agrárhitelezésben.
A „növényvakság” egy létező jelenség, mely szerint az emberek többsége nem ismeri a környezetében élő növényeket.
A sütőtök karakteres íze miatt kedvelt, főkén télen fogyasztott zöldségnövényünk, ám ennél még több is.