A rét vagy kaszáló, állandóan füvet termő telek, melynek lekaszálttermését mint szénát értékesítik. A rét jogi értelemben a termőföld egyik művelési ága.
A rét olyan füves terület (ideértve a mesterségesen füvesített területeket is), amely legalább 5 évet meghaladóan, ugyanazon területen helyezkedik el, és amelynek fűtermését rendszeresen kaszálással hasznosítják, tekintet nélkül arra, hogy esetenként legeltetik. A rét a legelőtől csak abban különbözik, hogy termése lekaszálható, míg a föltétlen legelő termése csak legeltetés útján értékesíthető. A rét mezőgazdasági jelentősége abban nyilvánul, hogy különösen a tenyészállatok számára a legalkalmasabb takarmányt szolgáltatja, és termése rendszerint biztos.
Különbség tehető természetes és mesterséges rét között. Előbbi az ember hozzájárulása nélkül jön létre, utóbbit mesterséges úton, vetéssel létesíttetik. Fekvés tekintetében van völgyi vagy lapályi, hegyi és erdei rét. A folyamok és patakok mentén elterülő lapályrétek rendszerint a legértékesebbek, mert nyirkos talajuk a réti növényzet vízszükségletét kielégíti. A rét értéke nagy mértékben függ a széna minőségétől is. Habár a szénatermés mennyisége és minősége elsősorban a talaj- és éghajlativiszonyoktól, valamint a rét fekvésétől függ, helyes kezeléssel és kellő gondozással minden rét hozama kisebb-nagyobb mértékben fokozható.
Franciaországban és Olaszországban lenne igény a magyar galambhúsra, de addig, amíg nincsen itthon vágóhíd, ezeket az igényeket nem lehet kielégíteni.
Az Agrárszektor három baromfi- és három sertésfeldolgozó számain mutatja be a megdöbbentő összképet.
Hiába ígérkezik a tavalyinál jobbnak, rengeteg még a kérdőjel az idei almatermés körül.
Európa mezőgazdaságának minden eddiginél termelékenyebbé, versenyképesebbé, rugalmasabbá és fenntarthatóbbá kell válnia.
A dísz-, és a haszonnövények között is találunk olyanokat, melyek nem szeretnek napfürdőzni, és kevés fénnyel is beérik.
