A rét vagy kaszáló, állandóan füvet termő telek, melynek lekaszálttermését mint szénát értékesítik. A rét jogi értelemben a termőföld egyik művelési ága.
A rét olyan füves terület (ideértve a mesterségesen füvesített területeket is), amely legalább 5 évet meghaladóan, ugyanazon területen helyezkedik el, és amelynek fűtermését rendszeresen kaszálással hasznosítják, tekintet nélkül arra, hogy esetenként legeltetik. A rét a legelőtől csak abban különbözik, hogy termése lekaszálható, míg a föltétlen legelő termése csak legeltetés útján értékesíthető. A rét mezőgazdasági jelentősége abban nyilvánul, hogy különösen a tenyészállatok számára a legalkalmasabb takarmányt szolgáltatja, és termése rendszerint biztos.
Különbség tehető természetes és mesterséges rét között. Előbbi az ember hozzájárulása nélkül jön létre, utóbbit mesterséges úton, vetéssel létesíttetik. Fekvés tekintetében van völgyi vagy lapályi, hegyi és erdei rét. A folyamok és patakok mentén elterülő lapályrétek rendszerint a legértékesebbek, mert nyirkos talajuk a réti növényzet vízszükségletét kielégíti. A rét értéke nagy mértékben függ a széna minőségétől is. Habár a szénatermés mennyisége és minősége elsősorban a talaj- és éghajlativiszonyoktól, valamint a rét fekvésétől függ, helyes kezeléssel és kellő gondozással minden rét hozama kisebb-nagyobb mértékben fokozható.
A környezetbe kerülő ösztrogénterhelés mintegy 90%-a az állattenyésztésből származik.
2025-ben mintegy 27,6 ezer tonna szilvát takarítottak be Magyarországon, ám a becslések szerint az idei évben nagyobb lesz a termés.
A kertészkedésről sokaknak a folyamatos tennivalók jutnak eszükbe, és az, hogy egy kert soha sincsen készen, pedig ez nem feltétlenül igaz.
2800 forintot is elkértek korábban egy kilogramm cukkiniért, mostanra azonban jelentősen mérséklődött az ára.
Ha nem történik változás a Homokhátságon, néhány évtized múlva a vízszint akár több méterrel is tovább süllyedhet, és a táj egyre szárazabbá válik.
