Az előrejelzések alapján jónak ígérkezik a dinnyeszezon, vagyis sok magyar család nyarát édesítheti meg az ízletes hazai gyümölcs.
Az importburgonya forrása elsősorban Franciaország volt, a volumen 59,6 százaléka innen érkezett.
A DélKerTÉSZ szerint még több magyar zöldség, gyümölcs kerülhet az élelmiszerláncokba.
Jó szezonra számítanak a Olaszország egyik legfontosabb cseresznyetermesztő körzetében a gazdák.
A tavaszi fagyok miatt azonban az átlagosnál kevesebb cseresznye terem 2023-ban, az esőzések gyümölcsrepedést okozhattak.
Több mint 960 millió forint magyar és uniós támogatással fejlesztette gyümölcsfeldolgozási rendszerét a Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei Agricolae Kft.
Nagyot drágult a cseresznye is idén, de a barack és a meggy esetében sem számíthatunk sok jóra.
Sok hazai fogyasztó a sokkal jobb ízű magyar szamócát részesíti előnyben az import termékekkel szemben.
Kétes eredetű szaporítóanyagokat semmisített meg a Nébih a dunaföldvári piacon.
Igyekezzünk, ahol szükséges és lehet a barackfáink gyümölcskezdeményeit szabályozni.
A tavalyi, átlagosnak mondható 538 ezer tonnánál idén 7%-kal kisebb, 503 ezer tonnás termés várható a 4 nagy kajszitermelő uniós tagállamban.
Továbbra is zsebbenyúlós mulatság lesz, ha valaki szamócát szerezne vásárolni Magyarországon.
Súlyos károkat szenvedtek a gyümölcsültetvények Ausztriában, a fagyok a teljes osztrák gyümölcstermő terület egyharmadát érintették.
Egyre több bogyós gyümölcsöt termesztenek a lengyelek, aminek jó része megtalálja az utat külföldre is.
Feldolgozóüzemet és hűtőházat is tartalmazó agrárlogisztikai központot adtak át Jánoshalmán.
Fontos, hogy a hazai friss és magas minőségű élelmiszerek megfizethető áron legyenek elérhetők a lakosság számára.
A gazdasági és piaci változásoknak komoly következményei vannak és lesznek a magyar kertészetekben.
Meglepő dolog derült ki a nemzetközi élelmiszerláncokban árusított magyar termékekről.
Rekordhoz közeli szinten lesz az idei körtetermés Franciaországban, de ezt az árak fogják bánni.
Sorra tűnnek el a gyümölcsültetvények Magyarországon, egyre több termelő hagyhat fel a gazdálkodással.
Látványosan nőtt a biológiai termésnövelők piaca Magyarországon, a gazdálkodók 2025-ben m 24,4 milliárd forintot költöttek ilyen készítményekre.
Drágább szenzorokkal is kísérleteznek, de kevés termék bírja el az ezzel járó plusz költségeket.
A prémium minőségű gyümölcs kilogrammonként 3000-4500 forintba kerülhet a kiskereskedelemben.
A felmérések szerint ugyanakkor az utóbbi időben a hazai és az európai erdőterületek is gyarapodtak.
Egyes hazai borvidékeken javulnak a szőlő érési feltételei, a szélsőséges időjárás és az aranyszínű sárgaság azonban egyre nagyobb kockázatot jelentenek.
A kullancsok jelenléte ma már nemcsak az erdőkben, hanem kertekben, parkokban és játszótereken is veszélyt jelenthet.
