A birsalma fogyasztásáról elterjedt tévhitet cáfolta meg Bűdi Zsolt, a kecskeméti Bács-Zöldért vezérigazgatója, aki bemutatta, hogy a megfelelően érett gyümölcs nyersen is élvezhető. Míg nagyszüleink idejében a birs az őszi időszak természetes része volt, és Magyarországon akár tízezer hektáron is termesztették, napjainkra szinte teljesen eltűnt a házi kertekből.

Kiadták a parancsot a szomszédban: azonnal kilőhetők a veszélyes behatolók

Romániában az elmúlt 5-6 évben több mint 150 esetben támadtak emberre a medvék, és ebből több mint tíz halállal végződött.

A gyümölcs visszaszorulásának fő okai között a klímaváltozás és a tűzelhalás nevű betegség terjedése szerepel. A birs alapvetően ártéri gyümölcsfa, amely nehezen viseli az extrém időjárási körülményeket, mint a hosszú aszályos időszakok vagy a váratlan fagyok.

Bűdi Zsolt Facebook-bejegyzésében hangsúlyozta, hogy a birset érdemes újra felfedezni, hiszen nemcsak feldolgozva, hanem kellő érettség esetén nyersen is fogyasztható.

Ezek a hagyományok kivesztek, pedig a birs nemcsak finom, hanem egészséges is. A birs egy igazi vitaminbomba, amiben elképesztően magas a pektintartalom - ez pedig védi és béleli a gyomrot. Magyarországon rengetegen küzdenek gyomorsav-túltengéssel, pedig természetes megoldás is létezik, nem kell feltétlenül savcsökkentőkhöz nyúlni

- fogalmazott a szakember, aki szerint az érett gyümölcs fanyar íze ellenére is értékes, mivel a savak ebben az állapotban már lebomlanak, harmonikusabb ízvilágot teremtve.

Igazi kincs ez a gyümölcs a magyar kertekben: pedig nyersen nem is finom

Sok gyümölcs íze már amint megérik, elvarázsolja az embereket, de vannak olyanok is, amelyeknél mindez csak a megfelelő feldolgozás után jön elő.

Fontos tisztázni, hogy a birsalma és a birskörte valójában ugyanaz a gyümölcs, csak alakjukban különböznek. A rózsafafélék családjába tartozó növény eredetileg a Kaukázus vidékéről származik, de ma már világszerte termesztik. Magyarországon 10-15 fajtája ismert, a legkedveltebbek közé tartozik a Bereczki és a Konstantinápolyi birs, amelyek aromagazdagok és kevesebb kősejtet tartalmaznak. A Bács-Zöldért munkatársai jelenleg is aktívan dolgoznak a birsfák egészségének megőrzésén. Bűdi elmondta, hogy növényegészségügyi beavatkozásokat végeznek, mivel az Erwinia nevű baktérium által okozott tűzelhalás szinte minden birsültetvényt megtámadott.

A legfontosabb, hogy időben felismerjük a fertőzött részeket, és visszavágjuk az egészséges fáig, majd az eltávolított ágakat el is kell égetni, hogy a baktérium ne terjedhessen tovább

- részletezte a szakember.

Még nem múlt el a veszély, szigorítanak itthon a rettegett vírus miatt

A kormány a további védekezés érdekében szigorította a megműveletlen szőlőültetvényekre vonatkozó szabályozást.

A termesztési nehézségek és a csökkenő kínálat az árakban is megmutatkozik. Míg néhány évtizeddel ezelőtt szinte ingyen hozzá lehetett jutni a birshez, ma már kilónként 950-1200 forintot is elkérnek érte. Az idei termés különösen gyenge volt a tavaszi fagyok és a gyenge beporzás miatt, ahogy azt Tóth-Horti Éva termelő is megerősítette: 

A méhek sem dolgoztak rendesen, és a hideg is elvitte a virágokat. Még a sütőtökből is csak a fele termett meg, mint máskor.

A piacokon főként a nagyobb méretű birsalmákat értékesítik, míg az apróbbakat a termelők inkább feldolgozzák. A feldolgozott termékek ára is jelentős: a birsalmasajt 1500, a birslekvár pedig 2800 forintba kerül a győri piacon. A termelők egyetértenek abban, hogy bár a termés mennyisége csökkent, a hazai birs íze és minősége továbbra is felülmúlhatatlan az importált változatokkal szemben.