A KHESZ több mint 4 tonna háromnyaras telepített a Körösvidék több vízterületébe.
A világon csak a Körösben fogható halfaj rekordméretű példányát fogták ki itthon.
Egy szerencsés fogásnak köszönhetően megdőlt a fekete amur országos rekordja hazánkban.
Kiemelten fontos a biológiai sokféleség megőrzése a Körös-Maros Nemzeti Park területén.
Édesvízi medúzák ezreit fedezték fel horgászok a Hármas-Körös gyomaendrődi szakaszán.
A Magyar Haltani Társaság vizsgálatai szerint megjelentek az amurgébek a Fekete-Körösben.
A kerecsensólyom hazánk egyik legikonikusabb madara, egyes elképzelések szerint ez lenne a magyarok totemállata, a turul.
A volgamenti hérics, Magyarország egyik legritkább növényfaja, szokatlanul korai virágzásba kezdett idén is.
A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság munkatársai egy ritkán előforduló madárfajt, a rezneket észlelték Kardoskúton.
Már nemcsak a Dunában, de a Tisza vizében egyre feljebb terjeszkedik a csupasztorkú géb.
Újabb kapitális méretű süllő akadt horogra a Hármas-Körösön.
Az óriási süllő 7,5 kilót nyomott és mintegy 75 centiméteres volt.
Miközben a magyarok évente átlagosan mindössze 10-20 dekagramm vadhúst fogyasztanak, a hazai feldolgozás jelentős része külföldön talál gazdára.
Aki vásárolt már virágföldet, palántaföldet vagy különféle ültetőközeget biztosan találkozott a perlit apró, fehér szemcséivel.
Az elmúlt évek szélsőséges időjárása világossá tette, hogy az alkalmazkodás már nem halasztható tovább a mezőgazdaságban.
Jelentősen változott az aszály kiterjedése az elmúlt másfél évtizedben hazánkban.
A föld alatt egy nagyon régi rendszer működik, hiszen mikroorganizmusok milliárdjai dolgoznak a növények gyökerei körül.
