
Nem ez lesz a hazai turizmus csúcséve - a termelők is megérzik a vendégek távolmaradását
Az augusztus 20-i hosszú hétvége az utolsó esély a gyengébb nyári turizmus feljavítására.
A facélia, más nevén mézontófű, egy gyors növekedésű, vegyi növényvédelmet nem igénylő növény. Hazánkban már az 1920-as években is foglalkoztak vele.
A facélia jellemzői és hasznosítása
A facélia egy szárazságtűrő növény, gyorsan fejlődik, hosszan virágzik és mézel, valamint a talajt is tisztítja és nincsenek természetes kártevői. Mindemellett tonnánként több százezer forintot is lehet vele keresni. Csak a gyomnövények jelenthetnek rá veszélyt, mivel meglehetősen herbicidérzékeny, de mechanikai gyomszabályozáson alapuló termesztéstechnológia alkalmazásával elérhető és fenntartható az optimális termésszint.
A facélia virágai gazdag nektártermeléssel tűnnek ki, a róluk gyűjtött méz kellemes zamatú, halványbarna színű. Szakaszosan vetve sokáig, akár 4-6 hétig virágzik és ad méhlegelőt. A házikertben termelt facélia virágai megszárítva igen szépek, és az otthonunk téli díszítésére is kiválóan alkalmasak. Sokoldalúságát az is jól mutatja, hogy zöldtrágyának is gazdaságos a vetése, mert nagy mennyiségű szerves anyagot termel. Az érett magját biztonságosan és kedvező áron lehet értékesíteni a megfelelő feltételekkel.
Facélia Magyarországon
A hazai termesztés Mosonmagyaróvár térségében kezdődött, és jelenleg is ez a legjelentősebb termesztési körzet. 2016-ban már a 6 ezer hektárt is meghaladta a vetőmag-előállítás területe Győr-Moson-Sopron megyében. Magyarországon régóta, legalább 20-25 éve foglalkoznak a gazdák facéliával, de sokáig csak exportra termeltek. Itthon takarmányként nem hasznosítják, mivel eléggé jellegzetes aromája van, leginkább méhlegelőként használják. Emellett zöldtrágyaként is hasznosítják, különösen ott, ahol fonálféreg probléma van.

Az augusztus 20-i hosszú hétvége az utolsó esély a gyengébb nyári turizmus feljavítására.
Idén egyértelműen enyhe a darázshelyzet Magyarországon, tömeges megjelenésük nem jellemző.
A termény átvételekor felértékelődik a gyors és megbízható ellenőrzés szerepe.
Zoltán Pétert nevezték ki a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarához (NAK) kamarai biztosnak pénteki hatállyal a Hivatalos Értesítőben megjelent utasítás szerint.
A lépfene jelenlétét igazolta a Nébih laboratóriuma egy Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei szarvasmarha-állományban, miután hat állat hirtelen elhullott.
Az Agronómiai Központ és a Téradatkezelő segítségével a PGR még hatékonyabban támogatja az adatvezérelt gazdálkodást.