Tények és tévhitek: most akkor mi az igazság a húsfogyasztásról?

Tények és tévhitek: most akkor mi az igazság a húsfogyasztásról?

agrarszektor.hu
A tavalyi év őszén a dublini Ashtownban található Élelmiszerkutató Központban megtartott „A hús társadalmi szerepe - amit a tudomány mond” elnevezésű nemzetközi tudományos csúcstalálkozón elhangzott előadásokra alapulóan tudományos cikkek jelentek meg az Animal Frontiers tudományos folyóiratban az állattenyésztés környezeti és gazdasági hatásaira, valamint a húsfogyasztáshoz kötődő humánegészségügyi kérdésekre vonatkozóan jelenleg rendelkezésre álló legfrissebb információkról, bizonyítékokról.

Közeleg a tavasz meghatározó agrárgazdasági eseménye: Agrárium 2024 konferencia, március 19., Kecskemét

Előad többek között Nagy István, Kulik Zoltán, Andréka Tamás, Győrffy Balázs, Éder Tamás, Hadászi László, Ruck János, és még sokan mások.

Kistermelőknek, őstermekőknek és fiatal gazdáknak 50% kedvezményt biztosítunk!

NAK szaktanácsadók és kamarai tagok pedig 35% kedvezményben részesülhetnek!

Az ír agrár- és élelmiszeripari kutatásokért, fejlesztésekért, valamint a képzésért és a tanácsadói szolgáltatásokért felelős hatóság, a Teagasc szervezésében 2022. október 19-20. között Dublinban megrendezésre került csúcstalálkozó előadásain alapuló tudományos cikkek nemrég jelentek meg az Animal Frontiers folyóiratban, mely a mezőgazdaság, a tejipar és az állattudományok területén a harmadik legtöbbet hivatkozott tudományos szaklap - olvasható a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) oldalán. A folyóirat vendégszerkesztői és szerzői a "Tudósok dublini nyilatkozata az állattenyésztés társadalmi szerepéről" című dokumentum, azaz a Dublini Deklaráció közel 1000 aláírója között vannak, amely jelzi azt, hogy az állattenyésztési rendszerek túlságosan értékesek a társadalom számára ahhoz, hogy az egyszerűsítés és redukcionizmus áldozatává váljanak.

A téma fontosságára tekintettel az Animal Frontiers folyóirat április számát - melyben az állattenyésztés környezeti és gazdasági hatásaihoz, valamint a húsfogyasztáshoz kötődő humánegészségügyi kérdésekhez kapcsolódó tudományos cikkek megjelentek - ingyenesen elérhetővé tették, a hivatkozott lapszám itt érhető el. Mint ismeretes a hús társadalomban betöltött kritikus szerepéről szóló Dublini Deklaráció, a Teagasc által 2022 októberében Dublinban megrendezett "A hús társadalmi szerepe - mit mond a tudomány" című nemzetközi csúcstalálkozón folytatott viták eredményeként született meg. A dokumentum mára már egyre nagyobb befolyással bír, mivel azt a megjelenését követően eddig közel 1 000 tudós írta alá világszerte. 2023. április 12-én pedig az Animal Task Force (ATF) elnevezésű európai partnerségi szervezet és a Belga Hústudományi és Hústechnológiai Szövetség (BAMST) szimpóziumot szervezett Brüsszelben "A hús szerepe a társadalomban: a tudósok dublini nyilatkozatának bemutatása" címmel, annak érdekében, hogy a dublini csúcstalálkozó főbb megállapításait közölje a brüsszeli érdekelt felekkel, a politikai döntéshozókkal és az újságírókkal.

A nemzetközi csúcstalálkozó, a Dublini nyilatkozat és a csúcstalálkozó nyomán keletkezett tudományos dokumentumok együttesen mérföldkövet jelentenek a húsfogyasztással és az állattenyésztés társadalmi szerepével kapcsolatos legújabb tudományos eredményeknek a különböző állattenyésztési és állati termék-előállítási rendszerek fejlesztése, az ismeretek humán táplálkozási ajánlásokba történő integrálása, valamint a politikai döntéshozatal elősegítése szempontjából. A feltárt tudományos bizonyítékoknak pedig az élelmezési rendszereink ellenállóképességéről és fenntarthatóságáról szóló viták középpontjában kell állnia.

A tudományos folyóirat megjelenését üdvözölte a Teagasc kutatási igazgatóhelyettese, Declan Troy, aki kiemelte, hogy az állattenyésztés körülbelül minden hatodik ember megélhetését biztosítja a Földön. Az ágazat továbbá több százmillió ember számára biztosít élelmiszert, nélkülözhetetlen tápanyagokat, jövedelmet és egyéb ökoszisztéma szolgáltatásokat, továbbá számos kulturális örökség kötődik hozzá. A tudományosan megalapozott jó gyakorlatoknak az állattenyésztésben való alkalmazása kulcsfontosságú a globális egészségügyi, éghajlati és fejlesztési kihívások sikeres megoldásához.

Alice Stanton, az ír Királyi Sebészorvosi Egyetem professzora rámutatott, hogy az Animal Frontiers című szaklapban közzétett, szakértői értékeléseken alapuló bizonyítékok megerősítik, hogy a 2019-ben kiadott ”Global Burden of Diseases” elnevezésű tanulmány – amely jelenleg a legjelentősebb átfogó tanulmány – azon állítása, miszerint a vörös húsnak még a legkisebb mennyiségben történő fogyasztása is káros az egészségre tudományosan bizonyított, hogy téves állítás, és azt vissza kellene vonni. A táplálkozástudományi tudósok egyetértenek abban, hogy a friss hús és a tejtermékek étrendből történő kivonása egyértelműen negatív hatással lenne az emberi egészségre különösen az olyan kiemelt csoportok esetében, mint például a reproduktív korú és a várandós nők, a gyermekek, az idősek, továbbá ezen intézkedés elsősorban az alacsony jövedelmű rétegeket érintené negatívan.

A brüsszeli szimpóziumon Stanton professzor által a "Hús jelentősége az emberi egészségben és táplálkozásban - gondolatok a "túl kevés"/"túl sok"-ról” címmel tartott előadásában kihangsúlyozta az átlátható, tudományosan megalapozott bizonyítékokon alapuló egészségügyi mutatók fontosságát. Jelezte továbbá a résztvevőknek, hogy komoly aggályokat vet fel, hogy annak ellenére, hogy mára már elismerték, hogy a 2019-ben kiadott ”Global Burden of Diseases” elnevezésű tanulmány adatelemzése hibás, az abban közölt téves adatok és információk azonban továbbra sem kerültek kiigazításra, visszavonásra, így azok jelenleg is befolyásolják az uniós (pl. a Termelőtől a fogyasztóig (F2F) stratégiát) és más nemzetközi (FAO, ENSz, WHO) politikákat.

Amikor a legutóbbi ”Global Burden of Diseases”-jelentést közzétették, Stanton professzor és öt másik tudós bizonyítékokat kért a 2019-es elemzéshez. Bár a szerzők elismerték, hogy voltak hibák a jelentésben, a tudósok kérdéseire azonban soha nem adtak válaszokat. A szimpóziumon felhívta a figyelmet továbbá arra is, hogy az említett elemzésben a hibás adatok, információk kiigazításának vagy azok visszavonásának elmaradása súlyos probléma, amelynek aggasztó következményei vannak, tekintettel arra, hogy 2147 tudományos közlemény idézi az abban foglaltakat, és az befolyásolja az uniós és más nemzetközi politikákat. Ragaszkodott ahhoz, hogy nincs bizonyíték arra, hogy a friss, feldolgozatlan vörös húsok fogyasztása fokozott egészségügyi kockázatokkal járna, és hogy az elemzés a vörös hús fogyasztásnak a tápanyaghiányos állapotok kialakulásának megelőzésében betöltött szerepét teljesen figyelmen kívül hagyta. A tudósoknak, a politikai döntéshozóknak és az élelmiszer-rendszerekben érintett valamennyi szereplőnek rendkívül óvatosnak kell lennie az olyan globális egészségügyi becslésekkel szemben, amelyek nem szigorúan ellenőrzött és átlátható tudományos bizonyítékokon alapulnak.

Adegbola Adesogan professzor, a Floridai Egyetem Globális Élelmiszer-rendszerek Intézetének igazgatója szintén üdvözölte a tudományos cikkek közzétételét. Kiemelte, hogy az állati eredetű élelmiszerek a növényi eredetű élelmiszereknél előnyösebbek, mivel számos olyan biológiailag hozzáférhető mikrotápanyagot és kiváló minőségű makrotápanyagot biztosítanak, amelyek a növekedés és a kognitív fejlődés szempontjából kiemelt jelentőségűek. Adesogan rámutatott továbbá, hogy az állati eredetű élelmiszereknek az étrendből való kiiktatására vonatkozó ajánlások figyelmen kívül hagyják ezen élelmiszerek fogyasztásának fontosságát, különösen azon térségekben (fejlődő országok) ahol az alultápláltság jelenleg is komoly gondot okoz és ahol a lakosságnak nagy szükség van ezekre az állati eredetű élelmiszerekre.

A brüsszeli szimpóziumon az élelmiszer kontra takarmány kérdésére rátérve Wilhelm Windisch a Müncheni Műszaki Egyetem professzora kiemelte, hogy a haszonállatok tartják fenn a mezőgazdaságban az anyagok körforgását. A haszonállatok nagy mennyiségű olyan növényi eredetű biomasszát használnak fel és hasznosítanak újra, amelyek humán fogyasztásra nem alkalmasak, és azt jó minőségű, tápanyagban gazdag élelmiszerekké alakítják át. Rámutatott továbbá arra, hogy az olyan sablonizált megoldások, mint például az állatállományok létszámának drasztikus csökkentése beláthatatlan környezeti és humánegészségügyi következményekkel járhatnak.

A "Hús a fenntartható élelmiszer-rendszerekben - körforgás, ökológiai összefüggések és mérőszámok" című előadásában rámutatott, hogy a mezőgazdasági biomassza nagy része nem ehető. A gyepterületek csak humán fogyasztásra nem alkalmas biomasszát termelnek, és az abszolút legelők pedig mezőgazdasági hasznosításra nem alkalmas területek. A világ mezőgazdasági területeinek 70%-a gyakorlatilag nem használható növénytermesztésre. Kifejtette tehát, hogy az egyetlen módja annak, hogy fenntarthatóan gazdálkodjunk ezen földterületeken az az állattartás, mivel a legeltetés segíti a nagy biodiverzitású nyílt területek létrehozását, az elveszett élőhelyek pótlását. Felvázolta továbbá, hogy 1 kg vegán élelmiszer legalább 3-5 kg élelmezési célra nem felhasználható biomasszát termel, amely hasznosulása egyrészt történhet a növényi részek természetes lebomlása általi, a biomasszába kötött növényi eredetű tápanyagoknak a talajba való visszakerülésével, másrészt a keletkezett nem ehető biomassza biogáz üzemekben történő felhasználásával, továbbá kiváló minőségű élelmiszert is nyerhetünk ezen biomassza részek körforgásos felhasználásából.

Windisch professzor azt is kifejtette, hogy az "éghajlatgyilkos szarvasmarha" kifejezés félrevezető narratíva. A szén-dioxid (CO2) egy gyenge, de rendkívül stabil üvegházhatású gáz, amely, ha a fosszilis erőforrások felhasználása során egyszer felszabadul az a légkörben új, hozzáadott gázként jelenik meg, míg a metán (CH4) egy erős, de gyorsan lebomló üvegházhatású gáz. A mezőgazdasági eredetű metán - különösen az állattenyésztéshez köthető szerves eredetű gázkibocsátás - az ÜHG-ok természetes körfogásának részét képező ugynevezett ”áramló” gáz. A biogén metánforrások tehát rövid élettartamú ”áramló” klíma gázként a légkörben megközelítőleg 12 év alatt szén-dioxiddá és vízzé bomlanak, amelyek a fotoszintézis útján a biomassza (takarmány) és a talaj szénkészletébe beépülnek, ezáltal a mezőgazdaság természetes szénkörforgásának azaz a biogén szénciklusnak a részét képezik, ezáltal nem járulnak hozzá a globális felmelegedéshez. Elmondta továbbá, hogy a humán fogyasztásra nem alkalmas biomassza haszonállatokkal történő feletetése a legokosabb út a körforgáshoz, és hogy állattartás nélkül nem képzelhető el fenntartható mezőgazdaság.

"A hús társadalmi dimenziói - gazdaság és etika" című előadásában Peer Ederer professzor a Goal Sciences-től rámutatott, hogy nem biztosítunk elegendő fehérjét a világ népességének, de ez nem mindig a rendelkezésre állás, hanem a megfizethetőség kérdése. Ehhez kapcsolódóan elmondta, hogy a sejtalapú húsipari technológia, azaz a laboratóriumi körülmények közötti tenyésztett hús előállítása nem jelent megoldást, mivel ma még nem áll rendelkezésünkre kellő adat a ”műhús” humánegészségügyre, valamint előállításának környezetre gyakorolt hatásairól. Az emberi faj számára az egészség és a jólét fenntartásához állati eredetű élelmiszerekre van szükség, sőt etikai kötelességünk a haszonállatok által biztosított erőforrások hatékony és fenntartható felhasználása.

Frédéric Leroy a Vrije Kutatóegyetem professzora szintén felszólalt a brüsszeli szimpóziumon, és a "Tudósok dublini nyilatkozata - eredete és legfontosabb üzenetei" címmel tartott előadást. Elmondta, hogy a Dublini Deklaráció hangot ad annak a sok tudósnak világszerte, akik szorgalmasan, elkötelezetten és sikeresen kutatnak az állattenyésztés társadalmi és humánegészségügyi szerepéről. Elmondta, hogy 2023. április 12-ig, a szimpózium időpontjáig 925 tudós támogatta a nyilatkozatot. (Megjegyzés: 2023. április 25-én ez a szám már 990 volt.) Elmondta, hogy ezek a tudósok együttesen dolgoznak a jelenleg fennálló példátlan kettős kihívás eredményes kezelésén, egyrészt a megfelelő minőségű és mennyiségű élelmiszer biztosíthatóságán, másrészt az éghajlatváltozás elleni küzdelemben hatékonyan használható megoldások biztosításán. Mindemellett kiemelte, hogy a haszonállatok pótolhatatlanok a körkörös anyagáramlás mezőgazdaságban történő fenntartásában, mindemellett számos egyéb előnyös ökoszisztéma szolgáltatást biztosítanak. Az állattartás minden vidéki közösség alapja és pénzügyi tőkéje.

Címlapkép: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
Támogatott tartalom

Heti fókusz: STOP STRESSZ! (x)

A tél végi szokatlanul meleg időjárás után fel kell készülnünk a kora tavaszi fagykárok megjelenésére szántóföldi kultúráinkban is.

Támogatott tartalom

Nagy termőképességű LG kukoricák (x)

Tavaly rég nem látott mélységbe zuhant a kukorica vetésterülete Magyarországon. A VSZT felmérése szerint a vetésterület 746 ezer ha körül alakult a 2023-as évben.

FIZETETT TARTALOM
KONFERENCIA
AgroFuture 2024
Még a legjobb áron!
AgroFood 2024
Még a legjobb áron!
Agrárium 2024
50% kedvezmény kistermelőknek, őstermelőknek és fiatal gazdáknak!
EZT OLVASTAD MÁR?