Kistermelők, ökotermelők és fiatal gazdák, FIGYELEM!
A Portfolio Csoport májusi AgroFood és AgroFuture konferenciáján a kistermelők, ökotermelők és fiatal gazdák ismét kedvezményes, fix 30 000 Ft + áfa áron vehetnek részt! A Portfolio május 19-i AgroFood konferenciáján az élelmiszeripar dilemmái, aktualitásai és prognózisai lesznek fókuszban, míg május 20-án a Portfolio AgroFuture konferencián a működő és fenntartható megoldások, a jövőálló gazdálkodás kap kiemelt szerepet. Találkozzunk!
Fernando Miguez, az egyetem agrárprofesszora és a tanulmány társszerzője szerint az anaerob lebontó rendszerek nemcsak a trágyakezelésben és a megújuló földgáz előállításában játszanak szerepet, hanem a talaj egészségét is javíthatják. A kutatást a Sievers Family Farms nevű, Iowa keleti részén található szarvasmarha-, kukorica- és szójatermesztéssel foglalkozó gazdaságban végezték, ahol már évek óta alkalmazzák a lebontási maradékot a földeken - írta az Agriculture.com.
A trágyából és kukoricaszárból származó emésztési maradék szilárd és folyékony formában is kijuttatható a földekre. A hagyományos hígtrágyával összehasonlítva ez a melléktermék stabilabb szénformákat tartalmaz, így nagyobb százalékban marad meg a talajban. A tanulmány szerint a kezelt területeken évente átlagosan 714 font (kb. 324 kg) szénnel gazdagodott egy-egy acre (kb. 0,4 hektár) terület. A vizsgálat időtartama alatt a földek talajának szervesszén-tartalma átlagosan 9%-kal nőtt, míg az alacsonyabb kezdeti szervesszén-szinttel rendelkező területeken akár 47%-os növekedést is mértek.
Lisa Schulte Moore, az ISU Biogazdasági Intézetének igazgatója és a tanulmány társszerzője szerint rendkívül nehéz növelni a talaj szervesszén-tartalmát, miközben a területen szántóföldi növénytermesztés folyik, ezért figyelemreméltó a 12 év alatt elért jelentős növekedés. Bryan Sievers, a farm tulajdonosa elmondta, hogy a tanulmány számszerűsíti a területen tapasztalt megfigyeléseiket: a talaj egészségének javulása jobb terméshozamokban is megmutatkozott. A kutatók következő lépésként azt vizsgálják, hogyan befolyásolja az emésztési maradék a terméshozamokat és egyéb talaj-tápanyag mutatókat. Már folytattak nitrogénkísérleteket a farmon, de az adatok elemzése még folyamatban van.
Az eredmények fontosak lehetnek, mert a gazdálkodók számára költséghatékony alternatívát jelenthetnek a műtrágyákkal szemben. A kutatás azt is kimutatta, hogy az emésztési maradék megnövelte a talaj foszforszintjét, ami arra utal, hogy különböző tulajdonságú melléktermékeket lehetne előállítani a különböző tápanyagigényű területekhez. Az anaerob lebontás még viszonylag új gyakorlat Iowában, de sok gazdálkodó számára vonzó a technológia trágyakezelési képessége és a potenciális többletbevétel, amit a lebontás során keletkező üzemanyag értékesítése jelenthet.
