Elképesztő kutatás látott napvilágot, erről mindenkinek tudnia kell
Egy új kutatás szerint a mezőgazdasági hulladékból előállított biogáz gyártása során keletkező melléktermék értékes talajjavító lehet.
Egy új kutatás szerint a mezőgazdasági hulladékból előállított biogáz gyártása során keletkező melléktermék értékes talajjavító lehet.
Ezek az anyagok számos módon hasznosíthatók, főleg a kategóriájuktól és kockázati szintjüktől függő módon.
Kistermelő tevékenységét függesztette fel Csemőn a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara kezdeményezésére, az Agrárminisztérium és a Nébih bevonásával szakmai egyeztetésre került sor.
A marhabőr a körforgásos gazdálkodásba nagyon jól beilleszthető termék, a bőripar pedig maximálisan megfelel a fenntarthatósági szempontoknak.
2024. január 1-től módosult az állati melléktermékekre irányadó 45/2012. (V. 8.) VM rendelet.
2023. július 1-jétől 35 évig a MOL-MOHU felel a magyarországi települési hulladék gyűjtéséért és kezeléséért.
2022-ben több mint 7500 bejelentést tettek a tagállamok a Riasztási és Együttműködési Hálózaton (ACN) keresztül.
Módosultak a határidők.
Elérhető az Állati Melléktermék Elektronikus Bejelentési Rendszer.
Elektronikus bejelentési rendszert fejlesztettek ki.
Birka-, marha- és lóbőrök egy illegális telepen.

Bár a télből még egészen jól jöttek ki a magyar méhészek, a mostani aszályos időszak számukra is egyre nagyobb problémát jelent.
A kiskerti növénytermesztés egyik legkritikusabb szakasza a vetés és az azt követő gondozás.
A szakértő szerint több régi cég is eltűnhet a magyar gabonapiacról, a helyüket pedig új szereplők tölthetik be.
Bevethető háziszer, ha ledarálunk néhány chilit és fokhagymát, majd permetszert készítünk belőlük.
A gyümölcs teljes sárgulását utóéréssel, gyakran etilén gáz alkalmazásával érik el.
A szántóföldi növénytermesztés kihívásaira keresi az ország a választ. Egyértelmű a szakmában, hogy a minőség fokozására ma már nem a piaci előny megszerzése miatt szükséges, hanem létkérés.
A kritikus fenológiai időszakokban végzett, jól megválasztott kezelések a termés mennyiségét és minőségét is alapvetően befolyásolják.
A peronoszpóra a szőlő egyik meghatározó gombabetegsége. A fertőzésnek kedvező helyzetben és megfelelő védelem nélkül károsítása nyomán akár 80–100%-os lomb- és fürtkár is kialakulhat.
Újraindulhatnak az elhalasztott agrárberuházások: a pályázati források és a napelemes acélépítés kombinációja hozhat fordulatot.