A mezőgazdaságban tapasztalható érdeklődés mögött nem pusztán technológiai kérdések állnak. A gazdálkodók számára ma az egyik legfontosabb szempont az ellátásbiztonság és a költségek előre tervezhetősége, különösen olyan időszakokban, amikor a hálózatok terheltek, az energiaárak pedig globális tényezők hatására gyorsan és jelentősen változhatnak. Sarusi-Molnár Andrea, az Altherm Kft. ügyvezető igazgatója szerint az elmúlt évek tapasztalatai egyértelmű irányba terelték a piacot.

Az energiaárak alakulása komoly érzékenységet okozott a mezőgazdaságban. Egy hirtelen árváltozás egyik hónapról a másikra is ellehetetleníthet egy jól működő gazdaságot, ezért egyre többen keresnek olyan megoldásokat, amelyek stabilak, kiszámíthatók és hosszú távon tervezhetők

– mondta el az Agrárszektornak a szakember.

Hozzátette, hogy a biomassza-fűtési rendszerek egyik legnagyobb előnye éppen ebben rejlik. A gazdálkodók saját termelésből származó alapanyagokat például szalmát, kukoricaszárat, napraforgószárat vagy egyéb bálázott melléktermékeket használhatnak fel hőenergia előállítására, jelentősen csökkentve a külső energiahordozóktól való függést. Amennyiben az alapanyag helyben rendelkezésre áll, a gázhoz képest akár 80–90 százalékos költségmegtakarítás is elérhető, miközben a rendszer szigetüzemként is működtethető, szolgáltatófüggetlen módon. A biomassza ráadásul nem egyetlen tüzelőanyagot jelent. A korszerű, nagy tűzterű hőközpontok lehetővé teszik különféle mezőgazdasági melléktermékek, sőt bizonyos hulladékjellegű anyagok energetikai hasznosítását is. Ez nemcsak gazdasági, hanem környezeti szempontból is előnyös, hiszen a keletkező hamu visszajuttatható a termőföldre, támogatva a körforgásos gazdálkodást.

A biomassza egy nagyon tág fogalom. Mi olyan rendszerekkel dolgozunk, amelyekben a kartonpapírtól kezdve a különféle mezőgazdasági melléktermékekig sok minden hasznosítható. Az energia helyben marad és a melléktermék visszakerül a földbe, ez a valódi körforgásos szemlélet.

Milyen nehézségekbe ütköznek a gazdák?

A beruházások előtt ugyanakkor számos akadállyal szembesülnek a vállalkozások. Gyakori, hogy egy meglévő telep korszerűsítése során derül ki, mennyire kevéssé ismert a tényleges energiafogyasztás, legyen szó elektromos berendezésekről vagy hőellátásról. Sok esetben még mindig központosított, túlméretezett rendszerek működnek, amelyek nem illeszkednek a mai igényekhez, és feleslegesen növelik a költségeket. Sarusi-Molnár Andrea elmondta, hogy a tapasztalatok szerint éppen ezért kulcsfontosságú az átfogó energetikai átvilágítás.

Ennek során feltérképezik a legnagyobb fogyasztókat, mérési pontokat helyeznek el, és olyan megoldásokat javasolnak, amelyekkel nemcsak egy-egy berendezés, hanem az egész rendszer hatékonyabbá válhat. Ide tartozhat a hővisszanyerés, a decentralizált hőtermelés, a nagy fogyasztók leválasztása vagy akár a megújuló rendszerek energiatárolással való kombinálása. A szélsőséges téli időjárás különösen élesen rávilágít a hiányosságokra. Az év elején több állattartó telepen is be kellett avatkozni fagykárok miatt, hogy biztosítani lehessen az állatok elhelyezését és a termelés folytonosságát. Ez tovább erősíti azt a szemléletet, hogy a stabilitás alapfeltétel.

A gazdáknak ma nemcsak egy kazánra van szükségük, hanem egy komplett, jól szabályozható rendszerre, amely a tervezéstől az üzemeltetésig biztonságot ad, és hosszú távon is kiszámíthatóan működik.

A szakember hozzátette, a következő években az automatizálás és az emberi erőforrás kiváltása egyre hangsúlyosabb szerepet kap az agrárenergetikában. Az olyan rendszerek, amelyek minimális beavatkozással, távfelügyelettel és nagy hatásfokkal működnek, nemcsak költséget csökkentenek, hanem a mindennapi üzemeltetést is egyszerűbbé teszik.